Nansen, a tevékeny álmodozó
1970-01-01
Fridtjof Nansen 1861-ben született Norvégiában. Tudós volt, sarkkutató, diplomata, államférfi és humanista, aki mély részvéttel viseltetett szenvedő embertársai iránt.
Úttörő szerepet játszott az alkalmazott tudományok területén, különösen érdekelte a zoológia, a tengerbiológia, az oceanográfia, a geológia és a szociológia.
Huszonévesen Nansen vezette az első, Grönlandot sílécen átszelő expedíciót 1888-ban, amelyet később számos további felfedezőút követett. Tudásszomja egészen az északi és a déli sarkvidékig hajtotta, 1893-ban a Fram fedélzetén hároméves expedícióra indult az északi sarkvidékre. A jégtáblákkal könnyedén megbirkózó, rendkívül masszív hajón Nansen és társai közelebb jutottak az északi sarkhoz, mint korábban bárki.
Felfedező hajlama mellett intellektusa is rendkívüli volt, huszonhat éves korában doktori disszertációt írt az ember központi idegrendszeréről. Ám Nansen a menekültek érdekében végzett úttörő tevékenységével is beírta magát a történelembe.
1920-ban, nem sokkal az után, hogy az I. világháború véget ért, Nansent a Genfben székelő Nemzetek Szövetsége norvég delegációjának elnökévé nevezték ki, mely pozíciót 1930-ban bekövetkezett haláláig betöltötte. Őt bízták meg a Nemzetek Szövetsége első nagyszabású humanitárius programjának irányításával, melynek köszönhetően 450 ezer hadifogoly térhetett vissza hazájába. Nansen számos kormány és önkéntes szervezet támogatását szerezte meg a programhoz.
A karizmatikus Nansent 1921-ben menekültügyi főbiztosnak nevezte ki a Szövetség, ő volt az első, aki betöltötte ezt a pozíciót. Hatalmas feladat várt rá – több százezer menekült hazatelepítését, jogi státuszának rendezését és gazdasági függetlenségének helyreállítását kellett megoldania.
Nansen felismerte, hogy a menekültek számára az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem rendelkeztek nemzetközileg elismert dokumentumokkal, ami megnehezítette menedékkérelmük elbírását. Ő vezette be a nemzetközi menekültvédelemben használt első okmányt, amely „Nansen-útlevélként” vált ismertté.
Ezután a Nemzetközi Vöröskereszt és több kormány felkérte arra, hogy szervezzen meg egy segélyprogramot az 1921–1922-es oroszországi éhezés áldozatai számára. Az ezzel kapcsolatban végzett munkájáért 1922-ben Nobel-békedíjat kapott. A díjjal járó pénzösszeg Ukrajnába került, ahol humanitárius segélyprogramok finanszírozására használták fel.
Nansen részt vett azokban a tárgyalásokban, amelyek eredményeként 1923-ban a török és a görög kormány aláírta a Lausanne-i egyezményt. Később az örmény válság áldozatainak megsegítésére próbált kidolgozni megoldásokat.
Főbiztosként végzett munkája során rendkívül eredményes munkát végzett a menekültek támogatása terén, és példát mutatott mindazok számára, akik valamilyen humanitárius ügyért dolgoznak.
Nansen fáradhatatlanul dolgozott a menekültek megsegítésén, bár munkáját a sikerek mellett olykor kudarcok tarkították. Elszomorította, hogy azt kellett látnia, milyen közömbösen viszonyulnak az emberek mások szenvedéséhez. Egyszer azt mondta, hogy „a nyomasztó teherként számon tartott menekültek valójában nagy értéket képviselnek.” Ám szenvedélyes hitét abban, hogy minden férfiben és nőben nagy potenciál rejlik, korántsem osztotta mindenki.
Nansen 1930-ban halt meg, 69 évet élt. Tiszteletére az UNHCR 1954-ben megalapította a Nansen menekültügyi díjat, amelyet olyan magánszemélyek és szervezetek kaphatnak meg, amelyek kimagasló teljesítményt nyújtanak a menekültek támogatása terén. 2000-ben egy norvégiai szavazáson Fridtjof Nansent választották meg az évezred legnagyobb norvégjává.
Page 5 of 16
-
Adatvédelmi szabályzat | Az UNHCR Adatvédelmi szabályzatának összefoglalása
18 dec 2016 -
Gerrit Jan van Heuven Goedhart | Gerrit Jan van Heuven Goedhart (Hollandia) 1951–1956
18 dec 2016Mielőtt kinevezték az ENSZ első menekültügyi főbiztosává, Gerrit van Heuven Goedhart ügyvédként és újságíróként tevékenykedett. A II. világháború idején aktívan részt vett a holland ellenállási mozgalomban és a Londonban székelő emigráns holland kormány munkájában. Főbiztosként van Heuven Goedhart elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa a világháború után még mindig otthonától […]
-
Auguste R. Lindt | Auguste R. Lindt (Svájc) 1956–1960
18 dec 2016Auguste Lindt külföldi tudósítóként dolgozott különböző európai hírlapok számára az 1930-as években, a II. világháború idején pedig a semleges svájci hadseregben szolgált. Később diplomáciai területen folytatta pályafutását: előbb az UNICEF Végrehajtó Bizottságának elnöki posztját töltötte be, majd 1953-tól az ENSZ svájci megfigyelője lett. Főbiztosi kinevezése után szinte azonnal megoldást kellett […]
-
Félix Schnyder | Félix Schnyder (Svájc) 1960–1965
18 dec 2016Akárcsak elődje, főbiztosi kinevezése előtt Félix Schnyder is svájci diplomataként tevékenykedett, az UNICEF Végrehajtó Tanácsának elnöki pozícióját töltötte be, és svájci megfigyelőként segítette az ENSZ munkáját. Schnyder felügyelte az algériai menekültek hazatelepítését Tunéziából és Marokkóból; ez a művelet nyitotta meg az UNHCR nagyszabású hazatelepítési és reintegrációs programjainak sorát. Szintén ő […]
-
Sadruddin Aga Khan | Sadruddin Aga Khan (Irán) 1965–1977
18 dec 2016Sadruddin Aga Khan herceg már főbiztosi kinevezése előtt is az UNHCR szervezetnél dolgozott. Segélyprogramokat vezetett a Közel-Keleten és Ázsiában, 1962 és 1966 között pedig főbiztoshelyettesként tevékenykedett. Kinevezésének idején az UNHCR afrikai és ázsiai költségvetése már meghaladta az európai műveletekre szánt forrásokat, ami egyértelműen jelezte, hogy a szervezet Európából a fejlődő […]
-
Kutatási eszközök | Mély és friss információk
18 dec 2016Kutatási eszközeink különböző, migrációval és menekültekkel kapcsolatos témakörökben kínálnak friss információkat az érdeklődő civileknek és szakértőknek. Könyvtárszolgáltatásainkat elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnének többet megtudni a kényszervándorlásról, a migrációról, a menekültvédelemről és az UNHCR tevékenységéről. A Refworld – az UNHCR által kifejlesztett online eszköz – és a Refugee Law Reader gyűjtemény […]
-
Tájékoztatás | Megszólítani az egyéneket és közösségeket
18 dec 2016Az UNHCR köztájékoztató tevékenységének célja a társadalom figyelmének felkeltése, támogatásának elnyerése, valamint az emberek tájékoztatása a kényszervándorlók problémáival, helyzetével és szükségleteivel kapcsolatban. A köztájékoztatás egyfelől részét képezi az UNHCR védelmi programjainak, másrészt önálló tevékenységként is végzi a szervezet. A Főbiztosság köztájékoztatással foglalkozó munkatársai napi szinten tartják a kapcsolatot a nyomtatott, […]
-
Érdekvédelem és az elvi álláspontok kidolgozása | A menekültvédelem kulcsfontosságú eszköze
18 dec 2016Az érdekvédelem a menekültek, menedékkérők és hontalanok védelmének egyik kulcsfontosságú eszköze. Ezért az UNHCR – egyeztető, monitoring és tájékoztató tevékenységei mellett és azokkal összehangoltan – kiemelt figyelmet szentel ennek a területnek. E tevékenységeken keresztül a Főbiztosság igyekszik előmozdítani a regionális és országos szintű politikák, gyakorlatok és szolgáltatások fejlesztését. Közép-Európában az […]
-
Oltalmazás | Biztonsági háló
18 dec 2016Az államok normál esetben garantálják állampolgáraik alapvető emberi jogait és fizikai védelmét. Azok számára viszont nem áll rendelkezésre ez a védelem, akiknek el kell hagyniuk hazájukat, hogy egy másik országban keressenek menedéket, és ennek során hontalanná válnak. Az UNHCR ezért különböző eszközökkel igyekszik biztosítani a hontalanok jogi és fizikai védelmét […]
-
Háromoldalú megállapodások | Háromoldalú megállapodások
18 dec 2016A határigazgatási és menekültvédelmi projektek az állami hatóságok, civil szervezetek és az UNHCR között létrejött háromoldalú megállapodásokon alapulnak. Ezek a megállapodások lehetővé teszik az UNHCR és annak civil partnerei számára, hogy azok látogatást tegyenek a szárazföldi határátkelőhelyeken és a fogva tartó létesítményekben, és felmérjék, hogy a hatóságok valóban beengedik-e a […]