Nansen, a tevékeny álmodozó
1970-01-01
Fridtjof Nansen 1861-ben született Norvégiában. Tudós volt, sarkkutató, diplomata, államférfi és humanista, aki mély részvéttel viseltetett szenvedő embertársai iránt.
Úttörő szerepet játszott az alkalmazott tudományok területén, különösen érdekelte a zoológia, a tengerbiológia, az oceanográfia, a geológia és a szociológia.
Huszonévesen Nansen vezette az első, Grönlandot sílécen átszelő expedíciót 1888-ban, amelyet később számos további felfedezőút követett. Tudásszomja egészen az északi és a déli sarkvidékig hajtotta, 1893-ban a Fram fedélzetén hároméves expedícióra indult az északi sarkvidékre. A jégtáblákkal könnyedén megbirkózó, rendkívül masszív hajón Nansen és társai közelebb jutottak az északi sarkhoz, mint korábban bárki.
Felfedező hajlama mellett intellektusa is rendkívüli volt, huszonhat éves korában doktori disszertációt írt az ember központi idegrendszeréről. Ám Nansen a menekültek érdekében végzett úttörő tevékenységével is beírta magát a történelembe.
1920-ban, nem sokkal az után, hogy az I. világháború véget ért, Nansent a Genfben székelő Nemzetek Szövetsége norvég delegációjának elnökévé nevezték ki, mely pozíciót 1930-ban bekövetkezett haláláig betöltötte. Őt bízták meg a Nemzetek Szövetsége első nagyszabású humanitárius programjának irányításával, melynek köszönhetően 450 ezer hadifogoly térhetett vissza hazájába. Nansen számos kormány és önkéntes szervezet támogatását szerezte meg a programhoz.
A karizmatikus Nansent 1921-ben menekültügyi főbiztosnak nevezte ki a Szövetség, ő volt az első, aki betöltötte ezt a pozíciót. Hatalmas feladat várt rá – több százezer menekült hazatelepítését, jogi státuszának rendezését és gazdasági függetlenségének helyreállítását kellett megoldania.
Nansen felismerte, hogy a menekültek számára az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem rendelkeztek nemzetközileg elismert dokumentumokkal, ami megnehezítette menedékkérelmük elbírását. Ő vezette be a nemzetközi menekültvédelemben használt első okmányt, amely „Nansen-útlevélként” vált ismertté.
Ezután a Nemzetközi Vöröskereszt és több kormány felkérte arra, hogy szervezzen meg egy segélyprogramot az 1921–1922-es oroszországi éhezés áldozatai számára. Az ezzel kapcsolatban végzett munkájáért 1922-ben Nobel-békedíjat kapott. A díjjal járó pénzösszeg Ukrajnába került, ahol humanitárius segélyprogramok finanszírozására használták fel.
Nansen részt vett azokban a tárgyalásokban, amelyek eredményeként 1923-ban a török és a görög kormány aláírta a Lausanne-i egyezményt. Később az örmény válság áldozatainak megsegítésére próbált kidolgozni megoldásokat.
Főbiztosként végzett munkája során rendkívül eredményes munkát végzett a menekültek támogatása terén, és példát mutatott mindazok számára, akik valamilyen humanitárius ügyért dolgoznak.
Nansen fáradhatatlanul dolgozott a menekültek megsegítésén, bár munkáját a sikerek mellett olykor kudarcok tarkították. Elszomorította, hogy azt kellett látnia, milyen közömbösen viszonyulnak az emberek mások szenvedéséhez. Egyszer azt mondta, hogy „a nyomasztó teherként számon tartott menekültek valójában nagy értéket képviselnek.” Ám szenvedélyes hitét abban, hogy minden férfiben és nőben nagy potenciál rejlik, korántsem osztotta mindenki.
Nansen 1930-ban halt meg, 69 évet élt. Tiszteletére az UNHCR 1954-ben megalapította a Nansen menekültügyi díjat, amelyet olyan magánszemélyek és szervezetek kaphatnak meg, amelyek kimagasló teljesítményt nyújtanak a menekültek támogatása terén. 2000-ben egy norvégiai szavazáson Fridtjof Nansent választották meg az évezred legnagyobb norvégjává.
Page 4 of 16
-
Az UNHCR felszólítja Magyarországot, hogy vonja vissza a menekülteket sújtó törvénytervezetet
29 máj 2018Ha a törvénycsomag életbe lép, alapvető támogatásoktól foszthatja a menekülteket és menedékkérőket, és az erősödő idegengyűlöletet is súlyosbíthatja.
-
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága: ne küldjenek több menekültet Magyarországra az EU-tagországok
11 ápr 2017Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azt kéri, hogy az EU-s tagországok a Dublini Rendeletet felfüggesztve ne küldjenek több menekültet vissza Magyarországra.
-
Example: Syrian seamstress becomes a part of community fabric
19 dec 2016Ex: With the help of sponsors, Rabiaa Al Soufi’s skills have become a valued part of one tight-knit community in Nova Scotia, Canada.
-
Poul Hartling | Poul Hartling (Dánia) 1978–1985
18 dec 2016Mielőtt 1978-ban főbiztosnak nevezték ki, Poul Hartling Dánia külügyminisztere, majd miniszterelnöke volt. Nyolc hivatali éve alatt a menekültügyi kérdéseket egyre inkább áthatotta a politika, és a helyzetet tovább súlyosbította a hidegháború. Az indokínai tömeges exodus kapcsán a szervezet magához ragadta a kezdeményezést, és kezébe vette a menekültek megsegítésére indított nagyszabású, […]
-
Jean-Pierre Hocké | Jean-Pierre Hocké (Svájc) 1986–1989
18 dec 2016Főbiztosi kinevezése előtt Jean-Pierre Hocké a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának műveleti igazgatójaként tevékenykedett. Hivatali idejében folytatódott az indokínai menekültválság. Főbiztossága idején kezdte meg a szervezet az Átfogó Cselekvési Terv végrehajtását, amely intézményesítette a menekültkérelmek elbírálásának eljárásait a régióban, és lehetővé tette a vietnami menekültek számára az önkéntes hazatérést. Hocké kulcsszerepet játszott […]
-
Thorvald Stoltenberg | Thorvald Stoltenberg (Norvégia) Jan 1990 – Nov 1990
18 dec 2016Főbiztosi kinevezése előtt Thorvald Stoltenberg Norvégia külügyminisztere volt. Rövid hivatali ideje alatt az UNHCR fokozta részvételét az ENSZ nagyszabású béketeremtő műveleteiben. Számos folyamatban lévő hazatelepítési programot felügyelt, főleg Közép-Amerikában. 1990 novemberében mondott le, hogy újra elfoglalja Norvégia külügyminiszteri székét. 1993 májusában, a boszniai háború legintenzívebb időszakában újra csatlakozott az ENSZ-hez […]
-
Sadako Ogata | Sadako Ogata (Japán) 1990–2000
18 dec 2016Főbiztosi kinevezése előtt Sadako Ogata a tokiói Sophia Egyetem Külföldi Tanulmányok karának dékánja volt. Emellett 1978 és 1979 között a UNICEF Végrehajtó Bizottságának elnöki pozícióját töltötte be, majd az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagja volt, ahol független szakértőként a burmai (ma Mianmar) emberi jogi helyzettel kapcsolatban segítette a Bizottság munkáját. […]
-
Korábbi főbiztosok | Heuven Goedhart-tól Guterres-ig
18 dec 2016Mióta 1950-ben megalakult a Főbiztosság, összesen 10 ember töltötte be a szervezet főbiztosi posztját. Az első főbiztos Gerrit Jan van Heuven Goedhart volt, holland újságíró és ügyvéd. Az ő menekültek javára végzett tevékenységének köszönhetően az UNHCR 1954-ben Nobel-békedíjat kapott. 1956-ban váratlanul érte a halál ebben a pozícióban. Goedhart utódja, a […]
-
Végrehajtó Bizottság | A Menekültügyi Főbiztos programjának végrehajtó bizottsága
18 dec 2016Az UNHCR jelenleg 85 tagból álló Végrehajtó Bizottságának (ExCom) feladata a Főbiztosság programjainak és költségvetésének felülvizsgálata és jóváhagyása, tanácsadás a nemzetközi menekültvédelemmel kapcsolatban, valamint az együttműködés az UNHCR-rel és annak kormányközi és civil partnereivel különböző területeken. A Végrehajtó Bizottság évente egy alkalommal ülésezik, az egy hétig tartó eseményre rendszerint október […]
-
Hozzáférhetőség | Hozzáférhetőségi nyilatkozat
18 dec 2016