2009-05-16
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) eddigi legnagyobb európai projektje, amely több ország elsőfokú menedékjogi döntéseinek fejlesztését célozza, félidőhöz érkezett. A projekt 2008 szeptemberétől számított előrehaladását nyolc ország (Ausztria, Bulgária, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) minőségbiztosítási szakértői értékelték májusi, Bécsben tartott szemináriumuk keretében.
Az Európai Unió által is támogatott projekt több fázisból áll. Az első hónapokban az értékelők belehallgattak az interjúkba és megvizsgálták az aktákat, hogy feltárják az elsőfokú döntéshozatali eljárások gyenge pontjait, majd minden egyes ország számára specifikus javaslatokat dolgoztak ki. Az ajánlások között voltak olyan intézkedések is, amelyek azonnali pozitív hatással bírtak az eljárások minőségére, így például szemináriumok, továbbképzések, gyakorlati irányelvek és ellenőrző listák bevezetése a menekültügyi ügyintézők számára.
– A kormányok nem mindig fogadják el az összes javaslatunkat – nyilatkozta Michael Ross nyugalmazott kanadai menekültügyi bíró, a projekt vezetője – de legalább intenzív és eredményes tárgyalásokat folytatunk a rendszer megfigyelt gyengéiről, illetve azok lehetséges megoldásairól.
A projekt első nyolc hónapjában nagy előrelépések történtek. A bécsi konferencia során mind az UNHCR minőségbiztosítási szakértői, mind a hatóságok elismerték a minőségbiztosítási projekt eredményességét a programba bevont országokban.
Sebastiaan de Groot, a Menekültügyi Bírák Nemzetközi Szervezetének elnöke is meghívást kapott, hogy működjön közre a projekt külső szakértőjeként. Az elnök részt vett a szemináriumon és nagyra értékelte az egyes országok minőségbiztosítási szakértőinek lelkesedését, illetve az összes résztvevő pozitív hozzáállását és mély elkötelezettségét. Úgy nyilatkozott, hogy a szeminárium remek eredményeket ért el, amelyek jó alapot biztosíthatnak a további együttműködéshez.
Az elkövetkezendő kilenc hónapban a hangsúly továbbra is az elsőfokú döntéshozatali eljáráson lesz, ugyanakkor kiterjesztik a vizsgálatot a másodfokú döntéshozatalra is.
A projekt 18 hónapig tart és összesen 500,000 eurós költségvetéssel rendelkezik, amelyet az UNHCR és Európai Unió közösen finanszíroz.
Közép-Európa három gyenge pontja
A tapasztalatok országról-országra változtak, ugyanakkor bizonyos minták mindegyik országban jelen voltak, illetve három alapvető probléma mindenhol megfigyelhető volt.
Sürgető szükség mutatkozik egy egyszerűsített jogi útmutató megalkotására a menedékkérők anyanyelvén, akik gyakran nem értik az uniós menedékjog komplexitását és hatását saját jövőjükre nézve.
A rendszert, amit eredetileg felnőtt menedékkérők kezelésére hoztak létre, át kell alakítani az egyre nagyobb számú kísérő nélküli kiskorú menedékkérő speciális szükségleteinek megfelelően.
Több figyelmet kell fordítani a tolmácsolási szolgáltatásra. Az értékelés feltárta, hogy a tolmácsoknak nem csupán kiegészítő szerep jut a menedékügyi rendszerben, hanem szakmai felkészültségük kulcsfontosságú a teljes eljárás során, hiszen ők jelentik a szóbeli kapcsolatot a menedékkérő és a kérelmet elbíráló között.
Az ügyintézőket először nyugtalanította, hogy nemzeti minőségbiztosítási szakértők vesznek részt az interjúikon, illetve nézik át a már lefolytatott eljárások aktáit. A helyzet azonban gyorsan megváltozott, ahogy felismerték, hogy a szakértők nem csupán azért vannak ott, hogy felülvizsgálják az eljárásokat, hanem hogy tanácsaikkal és szakértelmükkel elősegítsék annak menetét. Több egyéni megbeszélés és szeminárium után az egyes országok szakértői jelentették, hogy a kezdeti bizalmatlanságot végre felváltotta egy barátságos, együttműködő hozzáállás. – Most már fel is hívnak, amennyiben kérdésük van – mondta egy szakértő.
Fejlesztések azonnali hatásfokkal
A minőségbiztosítási projekt eredményei hatalmas mennyiségű analitikus munkán nyugszanak. Így például egyedül Szlovákiában 120 interjún vettek részt, 400 döntést analizáltak és 100 aktát vizsgáltak felül. Ezeken az adatokon alapult a március elején megrendezett sikeres konferencia, amelyen az összes szlovák menekültügyi döntéshozó részt vett.
Lengyelországban a nemzeti minőségbiztosítási szakértő a lengyel kormány képviselőivel együttműködve már három oktatószemináriumot tartott különböző témákban. Az ajánlásokat először teljes körűen átbeszélik a kormányzati partnerekkel, majd egy ülés keretében osztják meg az ügyintézőkkel, ahol azok választ kapnak minden kérdésükre. Ezidáig a lengyel kormány a nemzeti minőségbiztosítási szakértő minden javaslatát elfogadta.
Ausztriában különös súlyt fektetnek a kísérő nélküli kiskorúak kérelmeinek elsőfokú elbírálására. Az Állami Menekültügyi Ügynökség valós idejű visszacsatolást kért a hiányosságokkal kapcsolatban és azonnal cselekszik, hogy pótolja azokat.
Romániában egy továbbképzési program indult, ahol a legnagyobb gyakorlattal rendelkező minőségbiztosítási szakértők lépésről lépésre átveszik a döntéshozatali eljárást kevésbé tapasztalt kollégáikkal. A nemzeti minőségbiztosítási szakértő együttműködésben román kormányzati kollégáival áprilisban szemináriumot tartott a minőségi elbírálásról.
Bulgáriában az első továbbképzés, amely júniusban lesz, a várakozások szerint azonnali pozitív hatással lesz az ügyintézők munkájának minőségére.
A kísérő nélküli kiskorúak gondnokaink jogi továbbképzése, a kiskorúak származási helyére vonatkozó információk és a kultúrák közötti kommunikációs készség fejlesztése alkotják az alapját a magyar minőségbiztosítási szakértő javaslatainak.
Szlovéniában a minőségbiztosítási projekt kibontakozását hátráltatta a személyzet fluktuációja, de a projekt gyorsan halad előre, behozva lemaradását. Amennyiben a kormány is érdeklődést tanúsít, illetve együttműködik, nem maradnak el az eredmények sem.
Németországban a hangsúly szintén az egyre nagyobb számú kísérő nélküli kiskorúra esik. A nemzeti minőségbiztosítási szakértő szoros együttműködésben a Német Minőségbiztosítási Egységgel új, innovatív interjú-technikákat és megoldásokat dolgoz ki a kiskorúak számára. Meghívtak korábbi volt kiskorú menekülteket, hogy mondják el véleményüket az interjú-technikákkal kapcsolatban, ami rendkívül hasznosnak bizonyult mindenki számára.
– A minőségbiztosítási projekt szépsége változatosságában rejlik – mondta Michael Ross. – Bár ugyanaz a módszertan és alapvető elvek játszanak szerepet az egész régióban, mégis a különböző országokban ezeket különféle módokon használják kitűnő eredményekkel.
A projekt résztvevői továbbra is szoros együttműködésben fognak dolgozni a közös célig, a kiváló minőségű menekültügyi döntéshozatali eljárás biztosításáig.
By Melita H. ŠunjićUNHCR Regional RepresentationBudapest
A minőségbiztosítás gyakorlatilag intézkedései
A minőségbiztosítási projekt első fázisának eredményeképp minden résztvevő országban a minőségbiztosítási szakértők számos ajánlást fogalmaztak meg, amelyek az elsőfokú menekültstátusz meghatározási eljárást fejlesztését célozzák.
A leggyakoribb ajánlások kiemelve:
A kezdetekhez
Jogtanácsos biztosítása a kíséret nélküli kiskorú számára az első meghallgatásra.
Javítani a módszeren, amellyel meghatározzák egy kiskorú életkorát.
Javítani a menedékkérési eljárás menetéről szóló információs füzetek tartalmán. Hatékony érdekképviseleti továbbképzést biztosítani a gondviselőknek.
Az egészségügyi adatokat külön kezelni a menedékügyi adatoktól.
Az interjún
Megakadályozni a zavaró tényezők jelenlétét az interjú során, mint például a mobiltelefon csörgését.
Kiegészítendő kérdések használata az eldöntendők helyett az interjú kezdetekor, ez ugyanis elősegíti, hogy a menedékkérő ellazuljon.
Hangfelvételre rögzíteni az interjút a pontosság érdekében.
Biztosítani a menedékkérő számára a lehetőséget, hogy tisztázzon következetlenségeket.
Az írott dokumentációban
A menedékkérők szavahihetőségének megállapításakor egyéni megfigyeléseket is kell végezni, illetve ezeket dokumentálni kell a döntéshozatal során.Amennyiben a menedékkérő vallomása következetlenséget mutat, az ügyintézőnek meg kell próbálnia tisztáznia azokat, mielőtt ezekre a következetlenségekre támaszkodva megkérdőjelezi a menedékkérési ügy hitelességét.
A döntés dokumentációjában világosan fel kell tüntetni azokat a származási országról szóló adatokat és ezek forrását, amelyek szerepet játszottak a döntés meghozatalában. A ‘közös tudás’ elve csakis olyan tényszerű információkkal kapcsolatban alkalmazható, amelyek nem vezetnek egymásnak ellentmondó megállapításokhoz és kétségek kialakulásához. A menedékkérő helyzetének megállapítása csakis egyéni alapon történhet.
Oktatási alapelvek
Interjútechnikai továbbképzést nyújtani az ügyintézők számára a kísérő nélküli kiskorúak esetében.
Segítséget nyújtani az ügyintézők számára a stressz kezelésében.
Kiképezni a tolmácsokat arra, hogy pontosan továbbítsák a menedékkérő szavait az ügyintéző számára.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
