2008-06-23
Budapest/Ljubljana – Amikor a nyolcéves menekült kislány, Alicia* testén tanárai bántalmazásra utaló nyomokat vettek észre, eljárást indítottak a gyermek ügyében a magyarországi szabályok szerint. Értesítették a menekülteket befogadó állomást, ahol a kislány lakik, valamint a rendőrséget és az illetékes hatóságokat.
Bárhol előfordulhat gyermekek és nők elleni erőszak, és a legtöbb országban megvannak az mechanizmusok az ilyen problémák megelőzésére és kezelésére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) az a szerepe, hogy biztosítsa: a menedékkérőkre és menekültekre is vonatkozzanak ezek a mechanizmusok.
A Menekültek Világnapján, 2008. június 20-án az UNHCR közép-európai regionális képviselője, Lloyd Dakin aláírt egy dokumentumot Szlovéniában, amely épp ezt fogja garantálni: létrehoz egy mechanizmust a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzésére és kezelésére a Szlovéniában élő menedékkérők és menekültek körében. „A szexuális és nemi alapú erőszak kezelését célzó sztenderd eljárások” című dokumentumot egyrészről a szlovén kormány, másrészről az UNHCR és az illetékes civil szervezetek képviselői írták alá.
Az UNHCR igyekszik intézményes védelmi mechanizmusokat létrehozni mindenütt a világon, ahol menedékkérők és menekültek élnek, és a szervezet főbiztosa személyesen is elkötelezte magát amellett, hogy abban a 118 országban, ahol az UNHCR tevékenykedik, meghatározzák a probléma kezelését szolgáló sztenderdeket.
Közép-Európában ez a folyamat már előrehaladott állapotban van. 2007 novemberében Szlovákia volt az első ország a térségben, ahol a sztenderdeket magában foglaló dokumentumot valamennyi érintett szervezet aláírta. 2008 februárjában, márciusában és áprilisában Bulgária, Lengyelország és Románia követte a példát. Szlovénia júniusban írta alá a dokumentumot, és Magyarországon is a végéhez közeledik a dokumentum megszövegezése.
A menekült nők jelezhetik a problémát
„Afrika és Ázsia nagy menekülttáboraiban a menekültek védelméről elsősorban az UNHCR gondoskodik, így biztosítania kell, hogy a menekültek jelezhessék, ha szexuális vagy nemi alapú erőszak veszélyezteti őket, és segítséget kaphassanak.” – mondja Lloyd Dakin, az UNHCR regionális képviselője.
Közép-Európában azonban más megközelítésre van szükség. „Itt a kormányoknak van saját törvényi és intézményi hátterük az ilyen problémák kezelésére. Az UNHCR-nek így az a feladata, hogy biztosítsa: ezek a rendszerek nyújtsanak védelmet a menedékkérőknek és a menekülteknek is.” – mondja Dakin. A most lefektetett sztenderd eljárásokat több hónapos egyeztetések során határozták meg az érintett szervezetek. Az elkészült dokumentum tartalmazza a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzésének és kezelésének módszertanát.
Az UNHCR véleménye szerint a sztenderdek meghatározása csak a kezdet. „Most, hogy megállapodtunk a felelősségi körökben és feladatokban, azon kell munkálkodnunk, hogy minden egyes menekülteket befogadó állomás minden egyes lakója és dolgozója pontosan tudja, mit kell tennie, ha a környezetében valaki szexuális vagy nemi alapú erőszak áldozatává válik, vagy felmerül a gyanú, hogy ez bekövetkezhet.” – magyarázza Dakin.
Az erőszaknak számos formája létezik
A szexuális és nemi alapú erőszak szexuális, fizikai vagy lelki természetű is lehet, amelyet az áldozatok nemük vagy társadalmi szerepeik miatt szenvednek el. Magában foglalja a családon belüli erőszakot, a nemi erőszakot vagy szexuális zaklatást, a munkahelyi vagy iskolai megfélemlítést, az emberkereskedelmet, a prostitúcióra való kényszerítést és más erőszakos cselekedeteket. Noha bárkiből válhat szexuális és nemi alapú erőszak áldozata, a lányok és a nők a legveszélyeztetettebbek.
Alicia problémáját az iskolában felfedezték a tanárai. Ha a jövőben hasonló dolog történik egy menekülteket befogadó állomáson, az új eljárási sztenderdek alapján lehetséges lesz a probléma gyors, hatékony és bizalmas módon való kezelése.
A sztenderd eljárásokról tájékoztatni kell a Közép-Európában élő menekülteket és menedékkérőket is. Jelenleg folyik a brosúrák és plakátok nyomtatása, amelyek elmagyarázzák a befogadóállomások lakóinak, hogyan tehetnek bizalmasan jelentést arról, ha erőszakot tapasztalnak a környezetükben. A plakátok nem szöveges, hanem képi eszközökkel fogják elmagyarázni a tudnivalókat, hogy azok is megérthessék őket, akik nem beszélik az adott nyelvet.
A menekült kislány sorsa Magyarországon megnyugtatóan rendeződött. Aliciát hat hónapra kiemelték az őt egyedül nevelő, agresszív apja mellől, és fél évre nevelőszülőknél helyezték el. A kislány mára visszakerült apjához, aki a nevelőszülők segítségével lakást és munkát talált a környéken. A feszültségek megszűntek, apa és lánya pedig elindult a magyarországi integrálódás útján.
Írta: Melita H. SunjicUNHCR Közép-Európai Regionális Képviselete
* Nem a kislány valódi neve
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
