Budapest – Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ma felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk, egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a magyar menekültügyi rendszerről tárgyal a magyar hatóságok illetékeseivel a röszkei tranzit zónában. © UNHCR/Kitty McKinsey
Budapesten Filippo Grandi találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és a megbeszélései során aláhúzta, az ENSZ Menekültügyi Szervezete elismeri, hogy minden országnak jogában áll megvédeni a határait. „Ám a menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható” – tette hozzá. Egyúttal nyomatékosan kiemelte az európai szolidaritásnak a szükségességét, és annak a jelentőségét, hogy az EU valamennyi tagállama, köztük Magyarország, vegye ki a részét abból az uniós programból, amelynek célja menedékkérők áthelyezése Görögországból és Olaszországból.
„A menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható.”
A találkozóin külön hangot adott aggodalmának a miatt, hogy Magyarországon a menedékkérőket, köztük számtalan kisgyereket, a menekültügyi eljárásuk idejére fogva tartják a „tranzit zónákban”. „Gyerekeknek különösen nem szabadna soha rácsok mögött őrizetben lenniük” – mondta Filippo Grandi, miután kétnapos magyarországi látogatása során kedd reggel felkereste a magyar–szerb határon lévő röszkei tranzit zónát. Megjegyezte, hogy azok a 14 év alatti gyerekek, akik egyedül, szüleik és más felnőtt hozzátartozóik nélkül érkeznek az országba, nyitott befogadó központba kerülnek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szorgalmazta, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn a szóban forgó intézményt, egyúttal pedig helyezze ott el a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli gyerekeket is.
„Menedéket kérni nem bűncselekmény” – szögezte le Filippo Grandi. – „A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjuk miatt.” Arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Röszkei látogatásán Grandi találkozott a tranzit zónában lévő kísérő nélküli kiskorúakkal, köztük két 14 éves fiúval. Egyikük, Ahmad, Szíriából, Aleppóból menekült el 12 évesen, és egy közel két esztendei gyötrelmes út után alig egy hónapja érkezett Magyarországra. Mint elmondta, bízik abban, hogy megkapja a menedékjogot, mivel a családja veszélyben van, és reméli, hogy megmentheti őket, amint sikerül kérvényeznie a családegyesítést. Szulejman, aki Afganisztánból, Kabulból indult útnak, egy nagy sebet mutatott a karján, amit a szavai szerint még otthon egy tálib támadásban kapott. Azt mondta, fél attól, ha esetleg haza kell térnie, és szívesen maradna Magyarországon.
A menekültek Röszkén konténerekben laknak, amelyek fű helyett murvával felszórt, pengésdrót kerítéssel lezárt szűk udvarokat fognak körül. Kapnak orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat, és nemrégiben különböző gyerekfoglalkozások is elindultak. Amire a menedékkérők a leginkább panaszkodnak, az a menekültügyi eljárásukat övező információhiány. illetve az, hogy be vannak zárva, megfosztva szabad mozgás lehetőségétől, attól, hogy a tengernyi pengésdrót kerítésen kívülre kilépjenek.
Az elmúlt néhány évben Magyarország megszorító jogi lépésekkel módszeresen tette rendkívül szigorúvá a menekültügyi rendszerét, és lényegében eltörölt minden, az elismert menekülteknek a beilleszkedésükhöz korábban nyújtott állami támogatást. Magyarország egyidejűleg fizikai akadályokat is emelt, beleértve a pengésdrót kerítést a határain, és még az által is korlátozza a hozzáférést a menekültügyi rendszeréhez, hogy mindössze tíz menedékkérőt enged be az országba minden egyes munkanap. „Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket, és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket” – húzta alá Filippo Grandi.
Miután a menedékkérők bejutnak Magyarország valamelyik tranzit zónájába, ott a menekült elismerési arányok alacsonyak, még az olyan emberek esetében is, akik háború vagy fegyveres konfliktus sújtotta országokból jönnek, például Irakból vagy Afganisztánból, jóllehet a kormány tagjai, akikkel a Főbiztos találkozott, arról tájékoztatták, hogy dolgoznak az eljárás javításán. A 9,8 milliós Magyarországon ma megközelítőleg 5 000 ember rendelkezik menekült státussal.
„Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket, és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket”
Magyarországi látogatása során Filippo Grandi felkereste az UNHCR Globális Szolgáltató Központját (Global Service Centre) is, ahol az ENSZ menekültügyi szervezetének mintegy 500 munkatársa dolgozik. Köztük hozzávetőleg 300-an magyarok, akik kulcsfontosságú támogatást nyújtanak a szerte a világon a menekültekért dolgozó kollégáiknak. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért az támogatja a Globális Szolgáltató Központ működését, valamint az ott dolgozó munkatársaknak, akik legjobb szakmai tudásukkal a menekülteket szolgálják.
Simon Ernő: +36 30 657 03 23
Kitty McKinsey: +36 30 530 96 33
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
