Tavaly a növekedés fő oka az ukrajnai háború és az afganisztáni menekültek becsült számának felülvizsgálata volt, majd az idei harcok, mindenekelőtt Szudánban, mára világszerte 110 millió fölé tornászták föl a menekültek számát
Egy ukrán menekült édesanya három hónapos és három éves gyermekeivel a karjában a férje nélkül érkezik meg Magyarországra Tiszabecsnél 2022. február végén © UNHCR/Balla Zsolt
Az Ukrajna egész területére kiterjedő háború a világ más részein dúló konfliktusokkal valamint a globális éghajlatváltozás okozta zűrzavarral karöltve azt eredményezte, hogy tavaly minden korábbinál több ember élt szerte a világon az otthonából erőszakkal elűzve. Ez pedig csak még sürgetőbbé tette, hogy a nemzetközi közösség haladéktalanul és együttes erővel fellépjen, hogy visszaszorítsa az embereket menekültté tevő okokat és enyhítse a menekültlét következményeit – húzta alá ma az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete.
Mint az UNHCR Global Trends 2022 című éves jelentéséből kiderül, a háborúk, üldöztetés, erőszak és emberijog-sértések által az otthonukból elűzött emberek száma a múlt évben elérte a korábban soha nem látott 108,4 milliót, ami 19,1 millióval több, mint egy évvel korábban – ez minden idők legnagyobb egy éven belüli növekedése.
Ráadásul az otthonukból erőszakkal elűzöttek számának meredeken felfelé ívelő görbéje a jelek szerint 2023-ban sem veszít a lendületéből, hiszen a szudáni konfliktus kirobbanása újabb menekülthullámot indított útjára, amely a becslések szerint idén májusra már 110 millióra növelte a menekültek számát világszerte.
„Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy egyes emberek hihetetlen gyorsan vetik bele magukat a konfliktusokba, ám végtelenül lassúak akkor, amikor a megoldásokat kellene megtalálniuk. Mindennek a következménye pedig pusztítás, menekülés és az otthonukból elűzött emberek millióinak a szenvedése” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
A világszerte az otthonukból erőszakkal elűzve élő emberek közül a múlt évben 35,3 millióan voltak menekültek, azaz ennyien léptek át országhatárt, miközben biztonságot kerestek, míg ennél jóval nagyobb részük, 58 százalék, azaz 62,5 millió ember élt az otthonától háborús konfliktus és erőszak által elszakítva a saját országán belül.
Az otthonukból világszerte elűzöttek számát 2022-ben elsősorban az ukrajnai háború röpítette fölfelé. Míg 2021 végén az ukrajnai menekültek száma még 27 300 volt, 2022 végére ez a szám már 5,7 millióra rúgott – miáltal az ukrajnai lett a leggyorsabban kibontakozó menekültválság a II. világháború óta. Egyidejűleg az Afganisztánt maguk mögött hagyó menekültek számára vonatkozó becslések is meredeken megugrottak 2022 végére, miután felülvizsgálták az Iránban befogadott afganisztáni menekültekről szóló becsléseket, akik közül sokan az elmúlt időszakban érkeztek az országba. A jelentésben ugyancsak felfelé módosított számok szerepelnek a Kolumbiában és Peruban élő venezuelaiakat illetően, akiket általában „nemzetközi védelemre szoruló további emberekként” tartanak számon.
A tavalyi számok egyúttal ismét megerősítik, hogy továbbra is a közepes és alacsony jövedelmű országok fogadják be a menekültek többségét – nem a gazdaságilag fejlett államok. A világ 46 legkevésbé fejlett országa a globális GDP kevesebb mint 1,3 százalékát állítja elő, ennek ellenére tavaly ők fogadták be az összes menekült több mint 20 százalékát. Tavaly a számtalan menekültválság kezelésére és a befogadó közösségek megsegítésére fordítható összegek messze elmaradtak attól, amennyire szükség lett volna, és ugyanez a helyzet 2023-ban is, miközben csak még tovább nőnek a szükségletek.
„Az emberek szerte a világon változatlanul rendkívüli szolidaritással és befogadó készséggel fordulnak a menekültek felé, védelmet nyújtanak nekik és segítséget a rászorulóknak” – fogalmazott Grandi. – „Ám sokkal számottevőbb nemzetközi támogatásra és jóval igazságosabb felelősség-megosztásra lenne szükség, különösen azok az országok felé, amelyek a világ menekültjeinek a többségét befogadták.”
„Mindenekelőtt pedig sokkal többet kell tenni a háború konfliktusok lezárása érdekében, illetve azért, hogy lehetővé tegyük, hogy a menekültek önként, biztonságban és az emberi méltóságukat megőrizve hazatérhessenek.”
Miközben az otthonukból elűzöttek száma 2022-ben összességében tovább nőtt, a Global Trends jelentésből az is kiderül, hogy a menekültek nem feltétlenül ítéltenek örök száműzetésre – vannak, akik hazatérhetnek, és haza is térnek, méghozzá önként és biztonságban. Tavaly több mint 339 ezer menekült tért haza 38 országba, és jóllehet az a szám alacsonyabb, mint az előző esztendőben, nem keveseknek sikerült a saját döntésük alapján visszatérniük Dél-Szudánba, Szíriába, Kamerunba és Elefántcsontpartra. Egyidejűleg 5,7 millió belső menekült is hazatért 2022-benaz országán belül, jelesül Etiópiában, Mianmarban, Szíriában, Mozambikban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Becslések szerint 2022 végén mintegy 4,4 millió ember élt szerte a világon hontalanként, azaz állampolgárság nélkül, ami 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Az idei Global Trends jelentés hat hónappal a második Globális Menekült Fórumot megelőzően jelenik meg, amely nagyszabású rendezvény Genfben az év végén a menekültügy számos szereplőjét gyűjti egybe, hogy megoldást találjanak a menekültek és az őket befogadó közösségek problémáira, illetve erősítsék a szolidaritást az irányukban.
VÉGE
További részletekért a témában, kérjük, keresse:
Genfben:
Matthew Saltmarsh, [email protected], +41 79 967 99 36
Shabia Mantoo, [email protected], +41 79 337 7650
Eujin Byun, [email protected], +41 79 747 8719
Olga Sarrado, [email protected], +41 797 402 307
Budapesten:
Simon Ernő, [email protected], +36 30 657 03 23
Világszerte:
Keresse fel globális média kapcsolati oldalunkat itt.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
