Magyarországon 2020. május 27-e óta szinte senki nem kap lehetőséget arra, hogy menedékjogot kérjen
© Ezen a 2016. júliusában készült felvételen egy afgán kisfiú néz át a határkerítésen Szerbia felől Magyarországra © UNHCR/Balla Zsolt
Az UNHCR továbbra is súlyosan aggasztónak találja, hogy az Ukrajnán kívül más országokból Magyarországra érkező menekülteket szinte teljes mértékben megfosztják a menedékkérés lehetőségétől. Ezért az ENSZ menekültügyi szervezete felszólítja a magyar kormányt, hogy minden olyan ember számára, aki háború, erőszak vagy üldöztetés elől menekül, akárhonnan érkezzen is, biztosítsa a belépést az ország területére és a hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, miként azt Magyarország nemzetközi és európai uniós jogi kötelezettségei előírják.
Magyarországon 2020. május 27-e óta szinte senki nem kap lehetőséget arra, hogy menedékjogot kérjen. Három év telt el az úgynevezett „nagykövetségi eljárás” bevezetése óta, amelynek a lényege, hogy a menedékkérőknek Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén kell jelezniük a szándékukat, hogy Magyarországon szeretnék benyújtani a menedékkérelmüket. Ez a valóságban ahhoz vezetett, hogy alig egy maroknyi embernek sikerült ez idő alatt ennek a mechanizmusnak a révén Magyarországon nemzetközi védelmet kérni.
A „nagykövetségi eljárást” eredetileg a COVID-19 világjárványra válaszul vezették be, ám azóta már ötször hosszabbították meg az érvényességét, amely jelenleg 2023. december 31-ig tart. Csakhogy a COVID-19-cel összefüggő kockázatok kezelése nem lehet indok a menekültügyi kötelezettségek semmibe vételére, hiszen léteznek működő megoldások a közegészségügyi biztonság szavatolására a nélkül, hogy korlátoznák a nemzetközi védelmet kérő emberek jogait.
Ezzel párhozamosan a magyar jogrend azt is változatlanul lehetővé teszi, hogy kivétel nélkül minden harmadik országbeli állampolgárt, akit szabálytalan határátlépésért vagy az ország területén való szabálysértő tartózkodásért fognak el a hatóságok, automatikusan Szerbiába szállítsanak, köztük azokat is, akik menedékjogot szándékoztak kérni. A felnőtt kísérő nélkül érkező, szüleiktől elszakított menedékkérő gyermekek sem jelentenek kivételt, a hatóságok az ő esetükben sincsenek tekintettel arra, hogy esetleg nemzetközi védelemre volna szükségük. Ezeket az intézkedéseket az úgynevezett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetről” szóló kormányrendelet teszi lehetővé, amely először 2015 szeptemberében lépett életbe, azóta pedig már tizennégyszer hosszabbították meg a hatályát. Jelenleg 2023. szeptember 7-ig szólón van éppen érvényben.
Mindkét fentebb leírt intézkedéscsomag ellentétes a nemzetközi és az európai uniós joggal. Az UNHCR az elmúlt időszakban, akárcsak az EU számos intézménye, többször is hangot adott az ezekkel az intézkedésekkel szembeni aggályainak, rendre nyomatékosítva, hogy a menedékkérelem joga alapvető emberi jog, amelyet egyebek között véd az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az ENSZ 1951. évi menekültügyi egyezménye is.
„Az UNHCR elismeri mindazt a támogatást és szolidaritást, amelyet Magyarország az Ukrajnából érkezett menekülteknek nyújt a háború kezdete óta, ám Magyarország nem biztosít velük azonos jogokat azoknak az embereknek, akik más országokból menekültek el a háború, az erőszak és az üldöztetés elől,” mondta Roland Schilling, az UNHCR közép-európai képviselője.
„Menedékjogot kérni alapvető emberi jog. A nemzetközi jog értelmében pedig minden országnak kötelessége, hogy beengedje a területére mindazokat, akik ezzel a jogukkal élni akarnak, és megindítsa az esetükben a menekültügyi eljárást, függetlenül attól, hogy mi a származási országuk, a bőrszínük, a nemzetiségük vagy akár a vallásuk.”
Az egyes országoknak joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a határait, viszont ezt úgy is megtehetik, és úgy kell megtenniük, hogy közben biztosítják a hozzáférést az ország területéhez és a menekültügyi eljáráshoz mindazoknak, akik biztonságot keresnek. Az UNHCR felszólítja Magyarország kormányát, hogy az ország nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban garantálja: aki menedékjogot akar kérni Magyarországon, az ezt meg is tudja tenni.
Elviekben, az UNHCR-nek nincs kifogása az úton lévő menekültek számára elérhetővé tett nagykövetségi eljárásokkal szemben, amennyiben azok növelik a menedékjoghoz és a nemzetközi védelemhez (valamint a további hosszú távra szóló megoldásokhoz) való hozzájutást, hiszen ezáltal ezek az eljárások új utakat nyithatnak meg a menedékjog-kérelemhez és az olyan jogi lehetőségek alkalmazásához, mint amilyen például a családegyesítés. A nagykövetségi eljárásokat azonban nem szabad az adott területéhez és menekültügyi eljáráséhoz való hozzáérés helyett életbe léptetni, alkalmazni, illetve azok közvetve sem eredményezhetnek ilyen helyzetet a határokon menedékjogért folyamodó egyetlen ember esetében sem.
VÉGE
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
