Hontalanok | Állampolgárság nélkül

Az állampolgárság jogi köteléket jelent egy személy és egy állam között. Az állampolgárság identitást ad, és ami még fontosabb, különböző jogokkal ruházza fel az állampolgárt.

Bár az állampolgárság megszerzését, elvesztését, valamint annak megtagadását nemzetközi törvények szabályozzák, világszerte mintegy 12 millió ember él úgy, hogy egyik országnak sem állampolgára. A hontalanná válás oka lehet például törvények közötti ütközés, terület elcsatolása, házassági törvények rendelkezései, közigazgatási eljárások, diszkrimináció, születési anyakönyvezés hiánya, valamint állampolgárság megszüntetése vagy visszavonása.

A hontalanság rendkívüli mértékben megnehezíti az ilyen helyzetbe került emberek életét. Az állampolgárság alapvetően szükséges ahhoz, hogy valaki teljes mértékben részt vehessen a társadalom életében, és teljes körűen élvezhesse a mindenkit megillető emberi jogokat. Emellett bizonyos jogokkal – például a választásokon való részvétel jogával – gyakran csak állampolgárok élhetnek. A hontalanok gyakran nem jutnak személyazonosító dokumentumokhoz; hontalanságuk miatt őrizetbe vehetik őket a hatóságok; és gyakori, hogy nem vehetnek részt oktatási programokban, nem vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, és munkát sem vállalhatnak.

A hontalanok egy része menekült, de a két kategória nem teljesen fedi egymást. 1995-ben az ENSZ Közgyűlése azzal bízta meg a Menekültügyi Főbiztosságot, hogy a szervezet a kormányokkal együttműködve igyekezzen megelőzni azt, hogy emberek hontalanná váljanak, igyekezzen megoldani azok helyzetét, akik hontalanná váltak, valamint nyújtson számukra támogatást és jogvédelmet.

Közép-Európában globális viszonylatban alacsony a hontalanok száma. Egyes országokban azonban – például Szlovéniában – a hontalanok száma 4100 körül van, míg Lengyelországban és Szlovákiában is közel 1000 hontalan él.