2008-05-06
Budapest, 2008. május 6. – Az UNHCR szakértői nemrégiben ellátogattak a három magyarországi menekülteket befogadó állomás közül kettőbe, hogy felmérjék az ott élő menedékkérők és menekültek helyzetét. A látogatás igazolta: a menekültek helyi integrációjának a lehető legkorábban el kell kezdődnie. A hatóságok által nyújtott szolgáltatásokon túl az integrációhoz szükség van a helyi lakosság aktívabb részvételére, és a menekültekkel való szorosabb együttműködésére is.
Michael Lindenbauer, az UNHCR regionális képviselő-helyettese ellátogatott a bicskei „integrációs állomásra”, ahol a státuszos menekültek hat hónapot tölthetnek magyarországi beilleszkedésükre készülve. Úgy találta: az állomás megfelelő kezdeti segítséget nyújt a menekülteknek, akik az ottani tanfolyamokon elkezdhetnek magyarul tanulni és megismerkedhetnek a helyi kultúrával annak érdekében, hogy később sikerüljön munkát találniuk.
Hosszú távon azonban nem létezhet integráció egy befogadóállomáson – mondja Lindenbauer. Úgy véli, az integráció csak közösségben lehet sikeres, így a menekülteket a bicskei táborban megtett kezdeti lépések után a lehető leghamarabb hozzá kellene segíteni, hogy lakást és munkát találjanak a táboron kívül. Lindenbauer szerint csak keveseknek van szükségük speciális, hosszú távú ellátásra. A menekültek többségének az lenne a legjobb, ha korán a saját lábukra állhatnának és önállóan gondoskodhatnának magukról.
A beilleszkedéshez a helyi közösség segítségére is szükség van
A tapasztalatok azt mutatják, hogy erről maguk a menekültek is hasonlóan gondolkodnak, hiszen reggelente sokan elhagyják az integrációs állomást, hogy kint alkalmi munkát keressenek. Emiatt az intézményen belül napközben zajló tanfolyamokat meglehetősen rendszertelenül látogatják. Ez azonban egyfajta ördögi körhöz vezet, hiszen megfelelő magyar nyelvtudás híján a menekülteknek alig van esélyük arra, hogy állandó és legális munkát találjanak.
Másrészt azonban a biztos magyar nyelvtudás sem garantálhatja, hogy a menekültek beilleszkedése hosszú távon sikeres lesz. Az integráció kétirányú folyamat, amelyhez elengedhetetlen a helyi lakosság támogatása.
Az UNHCR szerint nagy szükség lenne olyan projektekre vagy programokra, amelyek a lehető legkorábban lehetővé tennék a menekültek beilleszkedését a munkaerő-piacra és a helyi közösségekbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkáltatókat, iskolákat, a bérlakások tulajdonosait, orvosokat és a munkaügyi központok dolgozóit is tájékoztatni kell a menekültek jogairól és szükségleteiről.
Michael Lindenbauer szerint a menekültek a jövő magyar állampolgárai, akik menedéket kaptak és itt szeretnének maradni. Így mind nekik, mind pedig az országnak az az érdeke, hogy a társadalom hasznos tagjaivá, aktív állampolgárokká válhassanak.
Meg kellene őrizni a menedékkérők aktivitását
A beilleszkedés nem akkor kezdődik, amikor egy menedékkérő menekült státuszt kap a hatóságtól. Az integráció akár már az érkezés pillanatában elindulhat, ha a kérelmezők kapcsolatba kerülnek a helyi emberekkel, nyelvvel és kultúrával. Ennél fogva a menedékkérőket ellátó debreceni befogadóállomás is fontos szerepet tölt be a majdani státuszos menekültek magyarországi integrációjának előkészítésében.
Areti Sianni, az UNHCR menekültintegrációval foglalkozó regionális szakértője nemrégiben ellátogatott Debrecenbe, ahol azt tapasztalta, hogy a menedékkérőknek alig van lehetőségük a tanulásra, vagy a helyi lakossággal való találkozásra. A hatóságok vonakodnak tanfolyamokat vagy szociális programokat szervezni a menedékkérők számára, mivel ez elősegítené későbbi integrációjukat, amit viszont a hivatalos álláspont szerint csak akkor célszerű megkezdeni, ha a kérelmezők már menekült státuszt kaptak. – Ez azonban az emberi erőforrások felelőtlen pazarlása, amit sürgősen meg kell állítani. – vélekedik Sianni.
Az UNHCR szerint komoly hiányosság, hogy a kérelmezők számára nem indulnak tanfolyamok és programok, hiszen többen közülük akár egy évnél is több ideig tartózkodnak Debrecenben, például akkor, ha a kérelmüket a hatóság elutasította és ez ellen bírósági fellebbezést nyújtottak be.
Az UNHCR meggyőződése, hogy már a menekültügyi eljárás kezdetétől fogva szükség van szakmai- és nyelvtanfolyamokra. Az ilyen továbbképzések például elősegítenék, hogy a kérelmezők részt vegyenek a saját sorsukat érintő hosszú távú döntésekben. S ami ennél is fontosabb: meg tudnák őrizni az aktivitásukat, képességeiket és akaraterejüket, ami nélkül később, ha megkapják a menekült státuszt, csak nagyon nehezen tudnak új életet kezdeni. – Nehéz visszaadni a menekültek kezdeményezőkészségét és önbizalmát, ha menedékkérőként hosszú hónapokig arra kényszerültek, hogy a társadalom peremére szorítva, tétlenül várakozzanak egy befogadóállomáson. – mondja Areti Sianni.
Szobolits AndreaUNHCR Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
