2008-01-30
Budapest, 2008. január 30. – Az új esztendő nagy változásokat hozott csaknem százötven menedékkérő és menekült számára, akiknek korábbi szálláshelyükről más befogadóállomásokra kellett költözniük. A költöztetés oka, hogy profilváltás zajlik a magyarországi menekülttáborokban. Míg korábban a szálláshelyek mindegyike fogadott menedékkérőket és menekülteket, mostantól a különböző jogállású személyek más-más befogadóállomásra kerülnek.
Ezentúl Békéscsaba csak újonnan érkező menedékkérőket fogad, akik előzetes szűrésen és egészségügyi vizsgálatokon esnek majd át. Debrecen, Magyarország legnagyobb befogadóállomása viszont a menekültügyi eljárás idejére biztosít szállást és ellátást a menedékkérőknek. Azok, akik az eljárás végeztével megkapják a menekült státuszt vagy kiegészítő védelemben részesülnek, Bicskére kerülnek, ahol segítséget kapnak a magyarországi beilleszkedéshez.
Az átszervezéssel a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak az a célja, hogy egységesítse a hazai menekültügyi rendszert. A Hivatal várakozásai szerint így hatékonyabb lesz a táborok működése, és könnyebb lesz célzott szolgáltatásokat nyújtani a különböző jogállású ellátottak számára.
Az UNHCR magyarországi jogtanácsosa, Dr. Ambrus Ágnes figyelemmel kísérte és rendben lévőnek találta a költöztetést. – Az átszervezés okait és menetét alaposan és idejében elmagyarázták az érintett menekülteknek és menedékkérőknek, így az utaztatás különösebb problémák nélkül zajlott le – mondta.
Mindössze a gyerekek ellenezték a költözést, hiszen el kellett szakadniuk az iskolai barátaiktól. Emina, egy tizenkét éves kislány Koszovóból, az elmúlt két évben a békéscsabai befogadóállomás lakója volt, és a városban járt iskolába. – Mostanra végre beilleszkedtem, úgy éreztem, én is olyan vagyok, mint a többi gyerek az osztályban. De az új iskolában, Bicskén megint csak egy ‘menekült lány’ leszek ‘a táborból’ – mondta.
Bezárva Békéscsabán?
A táborok átszervezése bizonyos szempontból aggodalomra ad okot az UNHCR véleménye szerint. A békescsabai befogadóállomást zárt intézménnyé alakították át, ahol az újonnan érkezőket helyezik el. Elméletileg a menedékkérők legfeljebb tizenöt napot töltenek majd itt, ami alatt átesnek az előzetes szűrésen és egészségügyi vizsgálatokon.
Azonban, ha a „dublini ellenőrzés” kideríti, hogy nem Magyarország a felelős a kérelem elbírálásáért, a menekültügyi eljárást felfüggesztik, és megindítják az úgynevezett „Dublin II” eljárást. Ennek az a célja, hogy megállapítsa: melyik EU tagállam a felelős a menedékjogi kérelem elbírálásáért. A tagállamok közötti egyeztetés, az ügyfél által esetlegesen benyújtott bírósági fellebbezéssel együtt eltarthat akár 12 – 18 hónapig is. Ez alatt az idő alatt pedig a kérelmezőnek mindvégig a zárt békéscsabai állomáson kell tartózkodnia.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal álláspontja szerint ez a rendszer közelebb hozta a magyar gyakorlatot más EU tagállamok gyakorlatához, hiszen az a célja, hogy megakadályozza a menedékjogi eljárással való visszaélést, és védelmet nyújtson az erre rászorulóknak. Az UNHCR azonban aggályosnak tartja a helyzetet: – Ha az új rendszer a menedékkérők elhúzódó fogva tartásához vezetne, az ellentétes lenne az UNHCR alapelveivel és a nemzetközi emberi jogi normákkal – vélekedik Dr. Ambrus Ágnes, az UNHCR munkatársa.
Státuszra és beilleszkedési lehetőségekre várva
Az előzetes szűrés után a menedékkérőket Debrecenbe küldik, ahol egy 1,200 férőhelyes befogadóállomás működik. Az intézményben jelenleg 350 kérelmező él, akik 42 különböző országból érkeztek. A hatóságok szerint várhatóan legfeljebb hatvan napig tartózkodnak majd Debrecenben, amíg a kérelmük elbírálására várnak. Itt dolgoznak ugyanis az első fokú döntéshozók, akik tolmácsok segítségével hallgatják meg a kérelmezőket.
Az UNHCR általában elégedett az első fokú eljárás gyorsaságával és a menedékkérők elhelyezési és ellátási körülményeivel. Azonban meglehetősen aggályosnak tartja, hogy a Fővárosi Bíróság nagyon lassan hoz döntéseket az elutasított kérelmezők fellebbezéseivel kapcsolatban.
Akár egy évig is eltarthat, mire a Bíróság végleges döntést hoz. Minden évben akad három – öt olyan kérelmező, aki az első fokú elutasítás után a Bíróságtól kap menekült státuszt. Az UNHCR jogtanácsosa, Dr. Ambrus Ágnes szerint pedig „a kérelmezőknek minden egyes bizonytalanságban töltött nap, amíg a döntésre várnak, túlságosan hosszú.”
A menekültügyi eljárás alatt a kérelmezők szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kapnak Debrecenben. A menedékkérők gyermekei a magyar gyerekekhez hasonlóan tankötelesek, így a helyi iskolába járnak. A befogadóállomáson a nők és gyermekek biztonsága érdekében külön épületben laknak a családok, az egyedülálló nők és az egyedülálló férfiak. A táborban nem működnek integrációt segítő szolgáltatások, mint például magyar nyelvoktatás, ami pedig különösen azoknak a kérelmezőknek lenne hasznos, akik egy évet vagy még többet várnak a döntésre.
Meglepő önállóság
Az eljárás végeztével az elismert menekültek Debrecenből Bicskére költöznek, ahol hat hónapot tölthetnek el. Ez alatt az idő alatt magyar nyelvórára járhatnak, és segítséget kapnak az állás- vagy albérletkeresésben. A Bicskére való költözést – a város Budapesthez való viszonylagos közelsége miatt – a legtöbb menekült nagy örömmel fogadta.
A Szudánból származó Mohammad, aki tavaly novemberben kapott menekült státuszt, egyike a nemrég ide költözött menekülteknek: – Boldog vagyok, hogy Debrecenből Bicskére jöhettem. – mondja. – Így közelebb kerültem Budapesthez és a munkalehetőségekhez. Mohammad reméli, hogy hamarosan sikerül a táborból saját albérletbe költöznie és munkát találnia, ami szerinte Debrecenben elképzelhetetlen lett volna.
Ugyanezen oknál fogva, a másik irányba, azaz Bicskéről Debrecenbe való költözés hírét nem sokan fogadták örömmel. Magyarország keleti megyéiben ugyanis jóval kevesebb a munkalehetőség, és jóval gyakoribb az idegenellenesség, mint a fővárosban és környékén.
Hogy elkerüljék a debreceni tábort, több tucat menedékkérő, aki régóta Bicskén élt, tavaly decemberben budapesti albérletbe költözött. Az, hogy ilyen sok menedékkérő hirtelen a saját lábára tudott állni, még a menekültügyi szakembereket is meglepte. – Azt hittük, hogy a költözés nagyon hátrányos lesz majd a számukra, de végül épp ez adta meg nekik a lökést ahhoz, hogy felismerjék a lehetőségeiket és a kezükbe vegyék a sorsukat – mondta a bicskei állomás egyik szociális munkása.
Egyelőre nem tudni, hosszú távon milyen előnyöket vagy gondokat hoz majd a menedékkérők és menekültek számára a befogadóállomások profiljának átalakítása. Az UNHCR jogászai azonban figyelemmel kísérik a fejleményeket, és rendszeresen ellátogatnak a befogadó állomásokra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a menedékkérők és menekültek megfelelő ellátást és jogi védelmet kapnak.
Írta: Szobolits Andrea és Melita H. SunjicUNHCR Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
