2009-10-28
Budapest, 2009. október 27. Nem sokan tudják, hogy élnek olyan menekültek Közép-Európában, akik minden éjjel füldugóval alszanak, hogy a csótányok ne mászhassanak be a fülükbe. Azt sem, hogy sokuknak sokkal hatékonyabb nyelvoktatásra vagy szakképzésre lenne szüksége ahhoz, hogy új környezetükben is tudják alkalmazni már meglévő tudásukat. Sokunk előtt rejtve marad, hogy életük a beilleszkedésért folytatott mindennapos küzdelem.
Más kontinenseken élő menekültek helyzetéről naponta jutnak el képek az európai otthonokba. De vajon hogyan élnek a menekültek itt, közöttünk? Hogyan birkóznak meg a nehézségekkel, és hogyan tudják előteremteni az életükhöz szükséges dolgokat?
Ezekre, és még sok más hasonló kérdésre kapunk választ, ha elolvassuk a „Menekültlét – A menekültek és menedékkérők tapasztalata a közép-európai életről” című kiadványt. A hatvanoldalnyi füzet, melynek angol változata szeptemberben jelent meg, magyar nyelven pedig a hét elejétől érhető el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete honlapján, a régió hét országában élő menekültek helyzetét mutatja be a 2008. év második felében. Elsősorban a menedékkérők és már elismert menekültek szemszögéből vizsgálja a menekültügyi ellátó rendszereket, de tartalmazza a legfontosabb statisztikai adatokat és grafikonokat is.
A tanulmány a 2008-ban negyedik alkalommal végzett felmérés eredményeit tartalmazza. Egyedülálló betekintést nyújt a menedékkérők, oltalmazottak és menekültek mindennapi életébe, reményeikbe és aggodalmaikba, és rámutat azokra a nehézségekre és akadályokra, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük. A füzet nyomtatott formában angolul jelent meg, on-line pedig a régió minden nyelvén olvasható, tehát a magyaron kívül bolgárul, csehül, lengyelül, románul szlovákul és szlovénül.
A kormányzatoktól, az ENSZ-től és a civil szervezetektől eltérően, a menedéket kérőknek és a menekülteknek nincs alkalmuk a nyilvánosság előtt kifejteni nézeteiket, közzétenni a véleményüket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, valamint a kormányzati szerveknek és civil szervezeteknek jelentős erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megszólaltassák ezeket az embereket és felmérjék életkörülményeiket, szükségleteiket és problémáikat. A tanulmány elkészítéséhez megközelítőleg száz kormányzati szakértő és a menekültekkel foglalkozó szervezetek által delegált munkatárs mintegy tíznapi munkájával járult hozzá. Ők vettek részt az adatgyűjtésében és az elemzésben, de mindenekelőtt meghallgatták azokat, akiknek hangját oly ritkán hallani.
A tanulmány olyan helyzetértékelést tartalmaz, amely az érintettek részvételén alapul és az ő véleményüket tükrözi. Pontos képet vázol a körülményekről, és ezen túlmenően arról, ahogyan ezeket a körülményeket a menekültrendszer oltalmát élvező személyek megélik.
A tanulmány által feltárt valóságértékelés különösen fontos azok számára, akik a nemzeti menekültügyi rendszerekben döntési helyzetben vannak. A felmérés során személyesen szembesülhetnek határozataik gyakorlati következményével és a statisztikai adatok helyett valós emberekkel, valós problémákkal találkozhatnak.
Ezekben a napokban a tanulmány szerzői már az ötödik éves felmérés adatfeldolgozásával foglakoznak. Reményeik szerint az eredmények hozzájárulnak a közép-európai menekültvédelmi rendszerek finomhangolásához és a menedékért folyamodók életkörülményeinek javításához.
Tóth ZoltánUNHCR Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
