2007-02-01
Budapest, 2007. február 1. – Évente mindössze néhány tucat menekült talál bejelentett állást Magyarországon. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület tegnap lezárult képzési programja segítségével húsz menekült szerzett szakmát és magyar nyelvtudást.
Egyetlen menekült tanítványom se bukott meg a magyar nyelvű szakmunkás-vizsgán, sőt, kettest is alig kaptak néhányan! – meséli büszkén Darázsi László szakoktató, aki nemrégiben rendhagyó végzős osztályt készített fel a szobafestő-mázoló-tapétázó vizsgára a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjában.
A különleges osztályban tavaly szeptemberben kilenc hazánkban élő menekült férfi végzett, aki a másfél éves intenzív tanfolyamon szakmai ismeretek mellett magyarul is megtanult. Egy másik hasonló kurzuson további tizenegy menekült hallgató, közöttük kilenc nő szerzett számítógép-kezelői és szociális munkás bizonyítványt. Korábban mind a húsz résztvevő munkanélküli volt, friss magyar szakmunkás-bizonyítványuknak köszönhetően azonban tizenegyen máris elhelyezkedtek, a többiek pedig aktívan munkát keresnek. A képzéssel és munkakereséssel együtt huszonkét hónapig tartó speciális program tegnap zárult le Budapesten.
– Státuszos menekültek Magyarországon soha nem részesültek még ilyen célirányos és átfogó képzésben, amely segíti őket a munkaerőpiaci beilleszkedésben – mondja Kováts András, a tanfolyamot koordináló Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Tapasztalatai szerint, noha a menekült státusszal rendelkezőknek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan joguk van a munkavállaláshoz, átlagosan csupán harminc százalékuknak sikerül megvetnie a lábát a magyar munkaerőpiacon. Évente országos szinten alig több mint néhány tucat menekült talál bejelentett állást. Sokan teljes létbizonytalanságban, feketén dolgoznak, vagy tartós munkanélküliként a hazai hajléktalanok számát gyarapítják. Az, hogy sok menekült Nyugat-Európába vándorol tovább a megélhetés reményében, nagy veszteség az országnak – mondja Kováts András.
– Négy éve élek már Magyarországon, de a tanfolyam előtt mindig csak alkalmi munkám volt. Most, hogy végre dolgozhatok, szeretnék Magyarországon maradni. Már beadtam az állampolgársági kérelmet is – mondja a kameruni Lionel Nyenti, a szobafestő-mázoló tanfolyam egyik résztvevője. – Még nem beszélek túl jól magyarul, de a munkatársaim és a főnököm nagyon türelmesek és sokat segítenek – teszi hozzá mosolyogva. A számítógépes tanfolyam egyik hallgatója, a magyarul akcentus nélkül beszélő afgán Zuleika Deldar annak ellenére nagyon optimista, hogy rögtön szakmát kellett váltania: – Egy nagy bevásárlóközpont vett fel pénztárosnak, de ennek is örülök, és tudom, hogy ez csak az első lépés a cél felé. Később szeretnék majd asszisztensként elhelyezkedni valahol.
A menekültek szakmai és nyelvi képzését a Menedék Egyesület Európai Uniós társfinanszírozással tudta megvalósítani. A húsz résztvevővel magyar nyelvtanár és szakoktatók foglalkoztak, a tanfolyam ideje alatt minden menekült minimálbért kapott, hogy teljesen a tanulásnak tudja szentelni magát, és ne legyenek megélhetési gondjai. Anyagi gondokkal így nem a tanulók, hanem sokkal inkább a tanfolyamot szervező cégek küzdöttek, hiszen az Európai Uniós pénzek utófinanszírozással, sokszor több hónapos késéssel érkeztek csak meg. A szobafestők gyakorlati oktatását felvállaló Piktor Praxis Kft vezetőjének a pénzhiány áthidalására még jelzáloghitelt is fel kellett vennie. Nagy István ennek ellenére nem bánta meg, hogy részt vett a menekültek képzésében, és ha az anyagi feltételek javulnának, akár új projektbe is belevágna.
A Menedék Egyesület egy kutatás keretében fogja felmérni a projekt eredményeit, s a tanulságokat szeretnék a menekültek magyarországi integrációjáról szóló törvénytervezeten dolgozó szakminisztériumok figyelmébe ajánlani. – A mi tanfolyamunkhoz hasonló kezdeményezésekre az állami ellátórendszeren belül kellene pénzt elkülöníteni – vélekedik Dr. Nemes János, a Menedék Egyesület elnöke. – A menekültek integrációja csak első látásra tűnik költséges vállalkozásnak: hosszú távon mindenképpen az Magyarország gazdasági érdeke, hogy az itt élő menekültek ne segélyekből tengődjenek, hanem aktív, adófizető, dolgozó állampolgárok legyenek.Andrea Szobolits, Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
