2007-12-06
Budapest, 2007. december 6 – December 21-én Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az Európai Unió Schengen-övezetéhez, amelynek belső határait az utazók útlevél-ellenőrzés nélkül átléphetik. Könnyű elképzelni, hogy ez jó hír a turisták vagy az üzletemberek számára.
Az övezeten belül élő menedékkérők és menekültek helyzete Schengen kapcsán nem változik számottevően, noha sokan hamis reményeket dédelgetnek egyfajta új szabadságról.
Khaleb, a pakisztáni származású, négy gyerekes családapa státuszos menekültként él Szlovákiában. Azt tervezi, hogy a határellenőrzés megszűntével külföldre megy. -A szlovákiai fizetésem nem elég arra, hogy eltartsam a feleségemet, a négy gyerekemet és az édesanyámat – mondja. A család 2005-ben érkezett Szlovákiába, és most Khaleb úgy érzi, itt az ideje továbbállni.
Khaleb Nyugat-Európa felé veszi az útirányt, Hollandiában szeretne új lehetőségeket keresni: – Szlovákiában csak alkalmi, vagy rosszul fizetett munkát tudok találni. Hollandiában összetartó pakisztáni közösség él, bízom benne, hogy ők majd segítenek jó álláshoz jutni.
Ahogy bárki más, a menekültek is szabadon utazhatnak turistaként a schengeni övezeten belül, de nem tartózkodhatnak külföldön 90 napnál tovább, és nem dolgozhatnak tartózkodási- és munkavállalási engedély nélkül. Khaleb azonban ügyet sem vet arra, hogy legálisan vagy illegálisan fog-e dolgozni. Számára csak egy dolog fontos: hogy el tudja tartani a családját.
A menedékkérők, akiknek kérelme ügyében még nem született hatósági döntés, még nehezebb helyzetben lesznek. Az EU szigorú szabályai előírják, hogy a kérelmezőknek abban az országban kell kivárniuk a döntést, amelyikben benyújtották a menedékjogi kérelmüket. Az eljárás ideje alatt nem utazhatnak külföldre és nem dolgozhatnak.
James megpróbálta, de vissza kellett térnie
A kérelmezők ujjlenyomatai bekerülnek az Európai Unió EURODAC nevű összesített adatbázisába. Ha egy kérelmező a hatósági döntés előtt elhagyja az országot, az ujjlenyomata alapján az EU bármelyik tagállamában felismerik, és visszaküldik őt abba a tagállamba, ahol beadta a kérelmét. Az így visszaküldött kérelmezők pedig elveszíthetik a havi zsebpénzre való jogosultságukat, sőt, akár őrizetbe is kerülhetnek.
A Nyugat-Afrikai James hat hónapja érkezett Magyarországra, ahol menedéket kért. Érkezése után nem sokkal tovább indult Olaszországba, abban a reményben, hogy ott magas életszínvonal, jól fizető munka várja majd. A valóság keserű csalódást okozott neki: – Tudtam, hogy menedékkérőként nem utazhatok legálisan, így a zöldhatáron át hagytam el Magyarországot. Eljutottam Olaszországba, ahol két hónapig bírtam. – mondja. -Sehol nem kaptam munkát és hamar elfogyott a pénzem. Gyakorlatilag az utcán éltem, koldultam és bujkáltam.
Két hónap elteltével James elhatározta, hogy a zöldhatáron át visszajön Magyarországra. – Úgy gondoltam: még az is jobb lenne, ha elkapna a Határőrség és fogdába kerülnék. Ott legalább van fedél az ember feje fölött és naponta háromszor kap enni. Jamesnek szerencséje volt. A hatóságok nem vették észre az eltűnését, így barátai budapesti albérletében várhat arra, hogy döntés szülessen az ügyében.
Amint a kérelmezők megkapják a menekült státuszt, szabadon mozoghatnak a schengeni térségen belül, akárcsak az EU területén jogszerűen tartózkodó többi személy. Néhány embernek ez esélyt ad majd arra, hogy könnyebben gondoskodjon a családjáról az őt befogadó országban. Közéjük tartozik Daniel is, aki egy nemzetközi emberi jogi szervezet budapesti irodájánál dolgozik.
– Koszovói menekültként nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen jó állásom van. Mivel azonban egy nemzetközi szervezetnél dolgozom, gyakran kell külföldre utaznom konferenciákra, továbbképzésekre. Eddig nagyon nehezen tudtam vízumot szerezni az speciális, egy évig érvényes „menekült-útlevelembe”. Emiatt majdnem elveszítettem az állásomat. Így nekem Schengen a könnyebb utazás mellett azt is jelenti majd, hogy megmarad az állásom és el tudom majd tartani a családomat.
A menekülteket az integrációs gondok késztetik a továbbutazásra
A menekültek és menedékkérők között olyannyira elterjedtek a téves információk és hamis illúziók Schengennel kapcsolatban, hogy az UNHCR Budapesti Regionális Képviselete úgy látta: szükség van egy többnyelvű tájékoztató füzetre, amely elmagyarázza a várható következményeket. – Sokan azt gondolják, ha útlevél-ellenőrzés nélkül külföldre utazhatnak, az egyben azt is jelenti, hogy a schengeni zónán belül bárhol letelepedhetnek és dolgozhatnak – mondja Lloyd Dakin, az UNHCR regionális képviselője.
A nyugatra utazás vágya félreértéseken alapul. Az új EU-tagállamokban a menekültek számos nehézséggel szembesülnek beilleszkedésük során. Lloyd Dakin szerint azonban fontos, hogy a menekültek megértsék: hasonló nehézségek Európa bármely más országában is adódhatnak, és a felelőtlen továbbvándorlással a menekültek és menedékkérők veszélybe sodorhatják a helyzetüket és a státuszukat.
A schengeni övezet külső határán már megtörtént a felkészülés a változásra. – A jelenlegi helyzethez képest semmi nem változik december 21-én éjszaka, hiszen a külső határok már hónapok óta Schengen-kompatibilisek” – mondja Miroslav Uchnar, a szlovák-ukrán határszakasz egyik határőr parancsnoka. Szlovákiához hasonlóan már a lengyel, magyar és szlovén külső határt is technikai felszerelések egész arzenáljával védik a határrendészeti szervek. Céljuk az, hogy megakadályozzák az illegális migránsok bejutását az EU területére.
– Az UNHCR-nek viszont az a célja, hogy a szigorodó határőrizeti intézkedések közepette biztosítson szabad bejutást az EU területére azok számára, akiknek nemzetközi védelemre van szükségük. Minden menedékkérőnek meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy részt vegyen egy igazságos és hatékony menekült státusz-meghatározási eljárásban. – vélekedik Lloyd Dakin.
Az UNHCR több hónapja készül a schengeni csatlakozásra. A szervezet régió-szerte háromoldalú megállapodásokat ír alá a határőrizeti szervekkel, illetve civil szervezetekkel, így megteremtve a rendszeres határellenőrzési mechanizmusok működésének alapjait. Ezeknek célja, hogy az illegális migránsok között beazonosítsák a menedékkérőket, és ügyüket egyéni alapon bírálják el.
Emellett az UNHCR és partnerei rendszeresen tartanak továbbképzéseket határőrök számára arról, mi a különbség a gazdasági migránsok és a menekültek között. A régió külső határának teljes hosszában, határátkelőhelyeken, előállító helyiségekben és fogdákon megtalálhatók az UNHCR fali brosúratartó állványai, amelyekben több nyelven kiadott információs anyagok garantálják az újonnan érkező menedékkérők megfelelő tájékoztatását.
Szobolits Andrea és Melita H. Sunjic, Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
