2011-12-22
BUDAPEST, december 22. (UNHCR) – „Az apa kongói állampolgár, az anya kongói állampolgár, a gyerek állampolgársága ismeretlen”, szól a háromhónapos Glody születési anyakönyvi kivonatának állampolgársági bejegyzése. Glody egyike azon gyermekeknek, akik menekült szülők gyermekeként látták meg a napvilágot Magyarországon, s így állampolgárságukat „ismeretlenként” jegyezték be.
„Tanácstalanok vagyunk. Senki nem tudja elmagyarázni, mi ez… de az „ismeretlen” szó soha nem jelent túl jót” – feleli a 37 éves Leon Mukaba, Glody édesapja, miközben legkisebb fia békésen szuszog az ölében.
Leonnak négy évvel ezelőtt kellett elhagynia otthonát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot politikai üldöztetés miatt. Magyarországon menekültstátuszt kapott, és családegyesítés révén két évvel később felesége, Celin és három gyermeke is követhette.
Az idén szeptemberben Glody születésével hatfősre bővült család igyekszik új életet kezdeni új otthonukban. Leon egy főváros környéki raktárban dolgozik két műszakban, Celine pedig ellátja a háztartást, neveli a gyerekeket, intézi az orvosi ellátáshoz, a családi pótlékhoz, a rezsi és a lakbér fizetéséhez szükséges papírokat, s mindeközben együtt birkóznak a magyar nyelv nehézségeivel.
A háromhónapos Glody a papírok szerint azonban jelenleg egy országnak sem az állampolgára. A magyar szabályozás szerint ugyanis születéskor a gyermek külföldi állampolgárságát hivatalos irattal kell igazolni, a megfelelő papír hiányában pedig „az állampolgársága ismeretlen” bejegyzést kell feltüntetni.
A menekültek azonban nem léphetnek kapcsolatba saját országuk hatóságaival, hogy beszerezzék a kért iratokat, hiszen egykor épp előlük menekültek, és a kapcsolatfelvétel veszélybe sodorhatja biztonságukat. Emellett akár menekültstátuszuk megszűnéséhez is vezethet, mert azt sejteti, ha kapcsolatba léphetnek hazájukkal, valójában nincs szükségük védelemre azzal szemben. Írásos dokumentum hiányában azonban újszülöttjüket nem regisztrálják szüleik állampolgárságával.
A joghézag következtében így Glody és a hozzá hasonló, Magyarországon menekült szülőktől született gyerekek a 22-es csapdájába kerülnek.
„A gyermek fizikai és szellemi jólétét veszélyezteti, ha nincs állampolgársága. Az állammal való jogi kötelék hiányában ugyanis előfordulhat, hogy nem fér hozzá az alapvető jogokhoz és szolgáltatásokhoz, mint például az oktatás vagy az egészségügy” – magyarázza Ambrus Ágnes, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jogásza.
Glody szülei révén, a család egységének elve alapján két hónappal születése után szintén menekültstátuszban részesült. A státusz most alapvetően ugyanazon jogokat biztosítja számára, mint a magyar gyermekek számára.
Ambrus Ágnes szerint azonban a menekültstátusz önmagában még nem jelent tartós megoldást. „Egy gyermek sem maradhat állampolgárság nélkül” – érvel a jogász.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Gyermekjogi Egyezmény egyaránt kimondják, mindenkinek, így minden gyermeknek joga van az állampolgársághoz. „Ideális esetben a gyermeknek szülei állampolgárságát kellene megkapnia, a család egységességének megtartása érdekében. Sok menekült család azonban soha nem térhet vissza hazájába, ezért a gyermek mindenek felett álló érdekének elve alapján a befogadó ország állampolgárságát kellene biztosítani, a semmilyen vagy „ismeretlen” állampolgársággal szemben” – mondja Ambrus.
A menekültjogász véleménye szerint a megfelelő megoldás az lenne, ha a menekült szülőktől Magyarországon született gyermekeket születésüktől kezdve magyar állampolgárnak tekintenék, mindaddig, amíg szüleik állampolgárságához hozzáférhetnek.
Leon most a magyar állampolgársági vizsgára készül. Háromévi magyarországi tartózkodás után a menekültek kedvezményesen kérelmezhetik a magyar állampolgárságot. A kongói apa kitartóan tanul, hiszen ha sikerrel veszi a magyar nyelvű szóbelit és írásbelit politikából, történelemből és irodalomból, akkor rajta keresztül a család többi tagja is magyar állampolgárságot kaphat.
Glody számára ez most az egyetlen reménysugár, hogy a közeli jövőben állampolgárságot szerezhessen. Ha édesapja nem megy át a vizsgán, születési anyakönyvi kivonatában marad az „ismeretlen” bejegyzés, akár még hosszú évekig.
„A kedvenc témám a népszavazás, mert azt gondolom, az fontos az országnak” – mutatja Leon lelkesen a 42 témából álló tételsort. Csütörtök esténként vizsgaelőkészítőre jár, az interjú előtt is épp arra készült. Az asztalon lévő könyvhalomból egy francia-magyar szótárt húz elő, hogy megnézze, hogyan írják a ‘remény’ szót.
„Most várunk, és remélünk. Mert ez az egyetlen dolog, amit tehetünk” – mondja.
Hegedűs Éva, Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
