Ismét riasztó számban és arányban vesztették életüket 2018-ban menekültek és bevándorlók a Földközi-tengeren, annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben tavaly indultak útnak a legkevesebben.
A Sierra Leonéből menekült Fatima a Sea Watch mentőhajó fedélzetén a Földközi-tengeren, ölében alvó nagyfiával, Daniellel - © UNHCR/Hereward Holland
Ismét riasztó arányban vesztették életüket 2018-ban azok a menekültek és bevándorlók, akik a Földközi-tengeren próbáltak eljutni Európába, miután a kutató és életmentő tevékenység visszafogása az elmúlt évek után csak még inkább megerősítette, hogy ez a világ legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri útvonala. Az UNHCR, azaz az ENSZ menekültügyi szervezete által ma közzétett legújabb Desperate Journeys című jelentés szerint tavaly átlagban hat haláleset jutott az év minden egyes napjára.
A becsült adatok szerint 2275 ember halt meg vagy tűnt el 2018-ban a Földközi-tengeren való átkelés közben, annak ellenére, hogy az Európában partot érők száma látványosan visszaesett. Tavaly összesen 139 300 menekült és bevándorló érkezett meg Európába, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma.
„Az életmentés a tengeren nem egy választható lehetőség, nem is egy politikai ügy, hanem ősidők óta alapvető emberi kötelesség” – fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – „Véget vethetünk ezeknek a tragédiáknak, amint meglesz bennünk a kellő bátorság és az elhatározás, hogy messzebb tekintsünk az éppen soron következő menekülthajónál, és egy olyan, a regionális együttműködésen alapuló hosszú távú megközelítést alkalmazzunk, amelynek fókuszában az emberi élet és méltóság áll.”
A jelentés leírja, hogyan vezetett egyes európai államok politikájának a változása számos esetben oda, hogy emberek tömegével rekedtek hosszú napokra a tengeren, arra várva, hogy engedélyt kapjanak a kikötésre. A civil szervezetek mentőhajói és azok személyzete a kutató és életmentő tevékenységük során egyre szigorúbb korlátokba ütközött. A Líbia és Európa közötti tengerszakaszon minden 14 Európába érkezőre egy halott jutott – ami drámai emelkedés 2017-hez képest. Mindeközben ezreket szállítottak vissza Líbiába, ahol fogolytáborokba zárták őket, rettenetes körülmények közé.
Sokak számára az, amikor Európában partra léptek, egy olyan rémálomszerű utazás utolsó állomása volt, amely során megkínozták, megerőszakolták más módon szexuálisan bántalmazták őket, és folyamatosan ki voltak téve a fenyegetésnek, hogy váltságdíj fejében elrabolják és fogva tartják őket. A nemzetközi közösségnek sürgősen lépnie kell annak érdekében, hogy felszámolja ezeket az embercsempész hálózatokat és igazságszolgáltatás elé állítsa a fenti bűnök elkövetőit.
Mindazonáltal helyenként némi reménysugár is felcsillant. Miközben a politika szintjén zsákutcába jutott az a törekvés, hogy szülessen egy régiós megközelítés a tengeri életmentés és a partra szállítás kezelésére, ahogyan azt tavaly júniusban az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közösen sürgette, jó néhány állam kötelezte el magát arra, hogy átveszi a Földközi-tenger középső részén kimentett embereket – ami a későbbiekben talán egy kiszámítható és hosszú távra szóló megoldás kiindulási alapja lehet. Egyben számos ország összesen több ezer áttelepítési helyet ajánlott fel annak érdekében, hogy menekülteket lehessen evakuálni Líbiából.
A jelentés arra is rámutat, hogy jelentősen átalakultak menekültek és bevándorlók által használt útvonalak. Az elmúlt évekre visszatekintve először lépett Spanyolország az első helyre, mint a legfőbb belépési pont Európába, miután szárazföldi úton mintegy 8 ezren érkeztek az országba (észak-afrikai enklávéin, Ceután és Melillán keresztül), további 54 800 ember pedig Földközi-tenger ugyancsak veszélyes nyugati részét sikeresen átszelve érte el a spanyol partokat. Ennek az átrendeződésnek a következményeként a halálos áldozatok száma a Földközi-tenger nyugati részén a 2017-es 202-ről tavaly 777-re ugrott, azaz közel megnégyszereződött. Olaszországba 2018-ban mintegy 23 400 menekült és bevándorló érkezett, azaz ötödannyi, mint az előző esztendőben. Görögországba megközelítőleg ugyanannyian érkeztek a tengeren tavaly, mint 2017-ben, 32 500-an szemben az akkori 30 000-rel. Ugyanakkor az ország határát 2018-ban kis híján háromszor annyi ember lépte át a szárazföldön Törökország felől, mint egy évvel korábban.
Európa más részein Bosznia-Hercegovinában mintegy 24 000 érkezőt regisztráltak, olyan menekülteket és bevándorlókat, akik a nyugat-balkáni útvonal állomásaként ejtették útjukba az országot. Cipruson szintén több menekülthajó ért partot Libanonból útnak indult szíriaiakkal a fedélzetén, míg az év vége felé az Egyesült Királyságban nőtt valamelyest azoknak a száma, akik Franciaország felől érkeztek a La Manche csatornán át az országba.
A teljes jelentés (angolul) és az ahhoz csatlakozó UNHCR média oldal (videókkal, fotókkal és személyes háttér történetekkel) itt: https://www.unhcr.org/media-page-desperate-journeys-report-january-2019
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
