2012-03-06
BUDAPEST, 2012. március 6. (UNHCR) – A magyar menekültügyi rendszer volt a témája egy szakértői kerekasztal-beszélgetésnek a „Ha érteni akarod a világot” címmel rendezett filmfesztiválon az elmúlt hétvégén. A hazai menekültügy rendszere korántsem nyitott és befogadó – derült ki a Veiszer Alinda televíziós szerkesztő által vezetett beszélgetésen elhangzottakból.
– A menedékjogi törvény önmagában nem megszorító jellegű, ám a végrehajtása annál inkább az – mondta Dr Ambrus Ágnes, az UNHCR Közép-Európai Képviseletén belül működő magyar részleg vezetője. Az UNHCR munkatársa elmondta: tavaly mindössze a kérelmezők három százaléka kapott menekült státuszt Magyarországon (1.698 kérelmezőből 47 fő), további hét százalékuk (109 fő) pedig kiegészítő védelemben részesült, amely kevesebb joggal jár, és nehezíti az ilyen státusszal rendelkezők integrációját.
Az UNHCR jogtanácsosa arról is beszélt, hogy Magyarországon bizonyos nemzetiségű kérelmezők, így például az irakiak menedékkérelmét nagyobb valószínűséggel utasítják el, miközben ugyanezek a kérelmezők más európai országokban menekült státuszt kapnának. Ez jelzi, hogy messze van még a közös és azonos elveken működő európai menekültügyi rendszer megvalósulása.
A kerekasztal-beszélgetés Nagy Viktor Oszkár „Két világ között” című filmjének vetítéséhez kapcsolódott. A 2011-ben készült dokumentumfilm négy menekült sorsán keresztül mutatja be a magyarországi integráció nehézségeit. Az ELTE szociológia tanszéke által negyedik alkalommal megrendezett kétnapos fesztivált az idén az UNHCR is támogatta. A fesztiválprogramban 24 külföldi és hazai film, négy kerekasztal-beszélgetés és öt koncert szerepelt, a Toldi Moziban a látogatók létszáma meghaladta a 3.600 főt.
A moziban rendezett beszélgetés érintette a magyar menedékjogi rendszer egyik legaggályosabb kérdését: a menedékkérők, köztük gyermekes családok fogva tartását is. A fogva tartott menedékkérők mindössze azt a szabálysértést követték el, hogy vízum és útlevél nélkül, a zöldhatáron át érkeztek Magyarországra. Dr Ambrus Ágnes, az UNHCR jogi szakértője elmondta: – A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság álláspontja szerint gyermekek esetében akár a tizenöt napig tartó fogva tartás is elfogadhatatlan, hiszen sérti a gyermekek mindenek felett álló érdekét. Ezzel szemben Magyarországon a gyermekes családokat akár 30 napig is fogva tartják.
Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának jelen levő főosztályvezető-helyettese is elemezte az elhúzódó fogva tartás hazai gyakorlatát. – Magyarországon az idegenrendészeti eljárás alatt álló menedékkérőket akár 12 hónapig is fogva tarthatják, ami fokozott próbatételt jelent az amúgy is traumatizált emberek számára, aik a biztonságos menedék és az életük újrakezésének reményében érkeztek Magyarországra. – mondta Dr Haraszti Katalin.
A menedékkérők helyzetét gyakran kommunikációs problémák, vagy kulturális különbségek is nehezítik. – Bizonyos kultúrákban, például az afgánok között szinte elképzelhetetlen, hogy a férfi menedékkérők a menekültügyi eljárás során egy női ügyintézőnek számoljanak be az általuk átélt traumákról. Az írni-olvasni nem tudó, magyarul nem beszélő idős korú menedékkérők számára pedig különösen nehéz lehet, hogy menedékkérelmet vagy fellebbezést nyújtsanak be, vagy megértsék a menekültügyi eljárás menetét. – mondta Dr Haraszti Katalin.
A beszélgetésben részt vevő, Sierra Leone-i származású James Peter saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, mint egykori menedékkérő. – A kérelmezők egyik legnagyobb problémája, hogy nem látják át a magyar menekültügyi rendszer működését, és nem tudják, milyen alapvető jogaik vannak Magyarországon – mondta. A több mint egy évtizede hazánkban élő férfi elmondta: éppen emiatt hozta létre a Mighelp nevű civil szervezetet, amelyen keresztül igyekszik segítséget, tájékoztatást nyújtani a menedékkérőknek, illetve szakmai képzésekkel, számítógépes tanfolyamok szervezésével előmozdítani a menekültek integrációját. – Bízom benne, hogy a munkámmal könnyíteni tudok a Magyarországon élő kérelmezők és menekültek helyzetén. – tette hozzá.
A menekültügy és a bevándorlás összefüggéseiről beszélt Dr Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a Közép-Európai Egyetem (CEU) docense, aki szerint a menekültügyi rendszert negatívan befolyásolja az a tény, hogy Magyarországnak nincsen átfogó bevándorlási stratégiája. A bevándorlási szándékkal érkezők egy részének nincs más lehetősége arra, hogy legálisan bejusson Magyarországra, mint az, hogy menedékkérelmet nyújt be. – Miközben a menekültügyi hatóság igyekszik kiszűrni a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmeket, esetenként az igazi menekültekkel szemben is szigorúbban lép fel. – mondta a jogi szakértő.
Dr Nagy Boldizsár hozzátette: – Ma Magyarországon úgy kellene tekintenünk a menekültek védelmére, mintha ezáltal egy “történelmi bankkölcsönt” törlesztenénk, amelyet 1956-ban kaptunk, amikor 200.000 menekült hagyta el az országot, és kezdett új életet más államokban.
A menekültek mindennapjait a magyarországi társadalmi légkör is befolyásolja. – Az utóbbi időben nőtt az idegenellenesség és az intolerancia, amely esetenként diszkriminációban is megnyilvánul. – mondta Dr Sik Endre szociológus, egyetemi tanár, a TÁRKI vezető kutatója.
A kerekasztal-beszélgetést mintegy százan követték figyelemmel a Toldi Moziban, a hallgatóság nagy része a beszélgetést megelőzően a menekültekről szóló filmet is megtekintette.
Szobolits A. – A. Rummery, Budapest
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
