2012-04-24
BUDAPEST, 2012. április 24. (UNHCR) – Amikor a szomáliai Bashir* egy ködös októberi éjszakán, menedéket remélve, elérte a magyar határt, nem sejtette, hogy néhány óra múlva őrizetben, börtönhöz hasonló körülmények között találja magát.
A 27 éves szomáliai fiatal még kevésbé gondolt arra, hogy a következő öt hónapban rácsok mögött él majd, embertelen és megalázó bánásmódban lesz része, számtalan akadályt kell leküzdenie menedékkérelme benyújtásához, és a Szerbiába való visszaküldés veszélye fenyegeti.
„Sok baj ért otthon, itt pedig még többet szenvedtem. Már arra is kész voltam, hogy öngyilkos legyek” – foglalta össze a lesoványodott, csontos arcú Bashir* első öt hónapját Magyarországon, ahol menedéket remélt az otthoni fegyveres harcok borzalmai elől. „Az őrök ököllel vertek minket, bakancsukkal rugdostak, csak azért, mert panaszkodni és kiabálni kezdtünk a körülmények miatt” – idézte fel.
Bashir*, elmondása szerint, szeretett volna menedékkérelmet benyújtani, de az idegenrendészeti fogdán azt mondták neki, nincs hozzá joga, mert visszaküldik Szerbiába. Egy civil szervezet szociális munkása szerzett neki ügyvédet, akinek sikerült leállítatnia a kiutasítási eljárást és négy hónap után elindíttatni a menedékjogi eljárást, amely pár héttel ezelőtt oltalmazotti státuszt nyújtott a szomáliai fiatalnak.
Bashir* szerint, ügyvédje nélkül fogalma sincs, mennyi ideig tartott volna még öthónapos fogva tartása.
Bashir* öt országon – Szírián, Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián – gyalogolt keresztül, véresre sebzett lábbal, hogy elérje a magyar határt, amelyet végül – más lehetőség híján – okmányok nélkül lépett át. Amikor a határőrök elfogták, Bashir* rögtön rácsok mögött találta magát, az első négy napot Kiskunhalason töltötte, a következő öt hónapot Nyírbátorban, Magyarország legnagyobb idegenrendészeti fogdájában.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a magyarországi menekültügyi helyzetről ma kiadott jelentése alapján, Bashir* története nem egyedi eset. Magyarország ma azon három EU-tagállam közé tartozik (Görögország és Málta mellett), amely a legmódszeresebben veszi őrizetbe és tartja fogva a menedékkérőket szabálytalan határátlépés miatt – a fogva tartás a főszabály, s nem a kivétel.
2011-ben az 1693 benyújtott menedékkérelemnek közel kétharmada, 1102, fogva tartott menedékkérőtől származott. Az év bármely napján átlagosan 93 menedékkérő volt őrizetben.
Kormányzati forrásoktól származó adatok szerint, 2011-ben 77 gyermekes családot tartottak fogva Magyarországon.
A 2007-es menedékjogi és idegenrendészeti jogszabályok 2010 decemberében életbe lépett, drasztikus módosításai legalizálták a kérelmük elbírálására váró menedékkérők fogva tartását, az adminisztratív őrizet maximális időtartamát hat hónapról 12 hónapra emelték, és lehetővé tették a gyermekes családok legfeljebb 30 napos őrizetbe vételét.
Magyarországon a menedékkérők átlagosan négy-öt hónapot töltenek fogdában, néhányan azonban a menedékjogi eljárás teljes időtartamára a rácsok mögött maradnak. Napjaik nagy részét cellájukban, bezárva töltik, a fegyveres biztonsági őrök egy része szóban és fizikailag is zaklatja őket, a bírósági meghallgatásra, de akár az orvoshoz is pedig megbilincselve és pórázon vezetik őket, úgy mint a büntetőeljárások gyanúsítottjait.
A magyar hatóságok általában automatikusan veszik őrizetbe a határt szabálytalanul átlépő menedékkérőt és indítják meg vele szemben a kiutasítási eljárást, még akkor is, ha jelzi, hogy menedéket kér.
A bíróságok általában egyszerre hoznak ítéletet 5-10 őrizetbe vett menedékkérő ügyében alig 30 perc alatt, amely nem elegendő idő ahhoz, hogy minden egyes ügyet érdemben megvizsgáljanak.
Az UNHCR frissen kiadott jelentése szerint, a menedékkérőket Magyarország rutinszerűen küldi vissza Szerbiába, amelyet biztonságos menedéket nyújtó országnak tekint. Szerbiában azonban a menedékkérők többségére lánc-toloncolás vár Macedóniába, valamint Görögországba, ahol nincs megfelelő menekültvédelmi ellátó rendszer. Így onnan továbbküldhetik őket olyan országba, ahonnan korábban üldöztetés vagy veszély miatt elmenekültek.
2011-ben Magyarország több mint 450 menedékkérőt zárt ki az érdemi eljárásból, s többségüket visszaküldte Szerbiába.
A Dublin II rendelet alapján egy másik EU-tagállamból Magyarországra visszaküldött menedékkérőnek új menedékkérelmet kell benyújtania, amelyet Magyarország ismételt kérelemnek tekint. Esetükben ehhez azonnali kiutasítás és adminisztratív őrizet társul. Az ismételt menedékkérelem emellett kevesebb jogot és alacsonyabb szintű ellátást biztosít, és lehetőséget hagy a kiutasításra, mielőtt még a menedékkérelmet elbírálták volna.
2011-ben a Dublin II rendelet alapján Magyarországra visszaküldött 448 menedékkérőből közel 300 került idegenrendészeti fogdába.
Az intézkedések az elmúlt években szigorodtak Magyarországon, miközben a benyújtott menedékkérelmek száma csökkent. 2011-ben összesen 1693 menedékkérelmet regisztráltak, ami 20 százalékkal volt kevesebb, mint 2010-ben, amely pedig 55 százalékkal volt alacsonyabb a 2009-ben benyújtott menedékkérelmek számánál.
Az UNHCR azután készítette el jelentését, miután számos európai kormány kereste meg, hogy értékelje a menekültek és menedékkérők védelmének jelenlegi helyzetét Magyarországon. Több nemzeti és összeurópai bíróság pedig az elmúlt időszakban egyre több olyan beadványt kapott, amely a menedékkérő Magyarországra történő visszaküldéséről hozott hivatalos döntés megváltoztatását kérte, arra hivatkozva, hogy Magyarországon a védelem szintje nem megfelelő.
„Az üldözés és veszély elől menekülőknek sok esetben nincs más választásuk, minthogy útlevél vagy érvényes vízum nélkül keljenek útra. Nem szabad a menedékkérőket őrizetbe vétellel és fogva tartással büntetni azért, mert útiokmányok nélkül, a zöldhatáron át érkeznek” – mondta Gottfried Köfner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-Európai Regionális Képviseletének vezetője újságíróknak egy mai sajtótájékoztatón, ahol a jelentést nyilvánosságra hozták.
A Menekültügyi Főbiztosság regionális vezetője szorgalmazta, hogy a magyar kormány vizsgálja meg a fogva tartás alternatíváit, mint például a jelentéstételi kötelezettség lehetőségét, és a fogva tartást csak kivételes esetben, végső intézkedésként, humánus körülmények között és a lehető legrövidebb ideig alkalmazza.
Az UNHCR „A menedékkérők és menekültek magyarországi helyzetével kapcsolatos megfigyelések” című jelentése letölthető itt.
*A személy védelmének érdekében a nevet megváltoztattuk.
Szerző: Hegedűs Éva, Budapest – Helyszíni riport: Szobolits Andrea, Simon Ernő, Magyarország
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
