Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azt kéri, hogy az EU-s tagországok a Dublini Rendeletet felfüggesztve ne küldjenek több menekültet vissza Magyarországra.
A Dublini Rendelet azt határozza meg, hogy az Európai Unión belül melyik tagállam felelős egy adott menedékkérelem elbírálásában. Mivel az elbírálást annak a tagországnak kell lefolytatnia, ahol a menedékkérőt az EU-n belül először regisztrálták, bevett gyakorlat, hogy a más tagországokba távozott menedékkérőket a hatóságok visszaszállítják a regisztrációt elvégző országba.
„Az ENSZ már korábban is aggasztónak találta menedékkérők magyarországi helyzetét, ez azonban a kötelező fogvatartását elrendelő törvénymódosítás hatályba lépésével még az eddiginél is súlyosabb lett,” mondta Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa.
„Az egyre súlyosbodó magyarországi helyzet miatt arra kérjük a tagállamokat, hogy ne küldjenek Magyarországra menedékkérőt, mindaddig, amíg a hatóságok nem hozzák a magyar szabályozást összhangba az európai és a nemzetközi joggal,” tette hozzá.
A Főbiztos örül az Európai Bizottság döntésének, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve hangolják össze a magyar szabályozást az uniós joggal, de hozzátette, hogy sürgős lépésekre van szükség, hogy Magyarországon a menedékkérelem hozzáférhetőbb legyen.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már többször kifejezte aggodalmát mind a magyar hatóságok, mind az EU felé a Magyarországra érkező menekültek és menedékkérők helyzetével kapcsolatban, kiemelve, hogy a fizikai akadályok és a korlátozó intézkedések gyakorlatilag ellehetetlenítik az ország területére történő belépést és a menekültstátusz elnyerését.
A menedékjogi törvény, amely a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idejére elrendeli a menedékkérők kötelező fogvatartását, és az illegális határátlépők kitoloncolását, nem teljesíti az ország nemzetközi kötelezettségeit.
A törvénymódosítás március 28-i hatályba lépése óta az újonnan érkező menedékkérőknek – köztük a gyermekeknek – a határ mentén felálított, szögesdróttal körbezárt konténerekben kell a menedékkérelmük elbírálását megvárniuk. Április 7-én 110 embert, 4 kísérő nélküli gyermeket és számos családdal érkező gyermeket tartottak fogva.
„Elismerjük a hatóságok rendőri erőszak ellen tett legutóbbi intézkedéseit, de továbbra is nagyon aggasztónak találjuk a jelentéseket, amelyek a magyar határt átlépő embereket ért, egyenruhások által is alkalmazott erőszakról és embertelen bánásmódról számolnak be. Ez elfogadhatatlan gyakorlat, aminek véget kell vetni. A magyar hatóságoknak, minden, rendőri visszaélésről vagy erőszakról szóló állítást ki kell vizsgálniuk.”
Decemberben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága több javaslatot is letett az EU asztalára, hogy hogyan lehetne a menedékkérelmek tagállamok közötti elosztásán javítani. A Főbiztos szerint az EU-nak egy egyszerűbb menekültügyi rendszert kell kialakítania, amelyben a menedékkérők azonosítása, regisztrálása és kérelmük elbírálása gyorsan és hatékonyan történik. „Ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy bizosítani tudjuk azok védelmét, akiknek szükségük van rá, és hogy helyreállítsuk a közbizalmat.”
„Mind a menekültügyi rendszert, mind pedig a befogadás feltételeit fejlesztenünk kell több uniós tagállamban és a csatlakozni kívánó államokban egyaránt. Ez csökkentheti az irreguláris vándorlást, és ez szabhat határt az embercsempészek tevékenységének is. Ezen kívül segít enyhíteni a Magyarország déli határára nehezedő nyomáson is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk a menekültek és menedékkérők integrálására is,” foglalta össze Grandi.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
