A menedékkérés alapvető emberi jog. A menedékkérők gyakran kényszerülnek arra, hogy törvénysértő módon jussanak be egy ország területére annak érdekében, hogy élhessenek e jogukkal, és biztonságot találjanak az őket fenyegető veszélyek elől.
Az 1951. évi menekültügyi egyezmény értelmében az államok nem büntethetik meg azokat a menedékkérőket, akik illegális módon jutnak be az ország területére abban az esetben, ha közvetlenül abból az országból érkeztek, ahol üldöztetésnek voltak kitéve, és késedelem nélkül jelentkeznek a hatóságoknál, ahol elfogadható magyarázatot adnak arra, miért lépték át az adott ország határát illegálisan. Az UNHCR Végrehajtó Bizottsága és a különböző országok kormányai között létrejött megállapodások értelmében a menekültek és a menedékkérők csak speciális esetben vehetők őrizetbe, pl. ha a hatóságok nem tudják ellenőrizni személyazonosságukat vagy nem tudják megállapítani kérelmük egyes pontjainak jogosságát, vagy ha a menekült vagy menedékkérő megsemmisítette úti vagy személyazonosító okmányait, illetve a hatóságok félrevezetése céljából hamis dokumentumokat használ. A hatóságok közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva is őrizetbe vehetnek menekülteket vagy menedékkérőket.
E nemzetközi standardok szerint ártatlan menedékkérők csak végső esetben (pl. adminisztratív okokból) vehetők őrizetbe, és csak a lehető legrövidebb ideig tarthatók fogva.
A közép-európai államok egyre gyakrabban vesznek őrizetbe ártatlan menedékkérőket, ezért az UNHCR Közép-Európában határozott erőfeszítéseket tesz e tendencia megfordítása érdekében. A Főbiztosság emellett folyamatosan monitorozza a fogva tartottak körülményeit, és ellenőrzi, hogy rendelkezésükre áll-e ingyenes jogi tanácsadás.
Az UNHCR fogva tartásra vonatkozó irányelvei különböző standardokat írnak elő a fogva tartással kapcsolatban. A menedékkérők nem helyezhetők el börtönökben vagy elítélt bűnözőkkel és vizsgálati fogságban lévőkkel egy létesítményben. A fogva tartott menedékkérők számára elfogadható higiéniai feltételeket, valamint megfelelő szintű egészségügyi ellátást és pszichológiai tanácsadást kell biztosítani. Lehetővé kell tenni számukra vallásuk gyakorlását és táplálkozási szokásaik követését, valamint biztosítani kell a testgyakorlás lehetőségét zárt térben és a szabadban egyaránt. Lehetővé kell tenni számukra, hogy oktatási és szakképzési programokban vegyenek részt, és folyamatosan tartsák a kapcsolatot barátaikkal, rokonaikkal, valamint szociális, vallási és jogi tanácsadókkal, akik meg is látogathatják őket. Szintén lehetővé kell tenni számukra, hogy panaszt nyújtsanak be, és különböző nyelveken tájékozódhassanak az alkalmazott eljárásokkal kapcsolatban.
Az UNHCR fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egyetlen gyermeket vagy kísérő nélküli kiskorút se vegyenek őrizetbe a hatóságok. A Főbiztosság alternatív megoldások alkalmazását javasolja olyan esetekben, amikor az állam attól tart, hogy a gyerek a menekültügyi eljárás idején megszökik. A szüleikkel érkező gyermekek csak abban az esetben vehetők őrizetbe, ha más módon nem biztosítható, hogy a család együtt maradjon.
Gyermekek nem tarthatók fogva felnőttekkel együtt, és lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulásra, valamint a rekreációra és a játékra, mivel ezek az elfoglaltságok enyhítik a feszültséget és az elszenvedett traumák következményeit. Kísérő nélküli kiskorúak számára törvényes képviselőt vagy tanácsadót kell biztosítani.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
