Fontos, hogy a menekültek, menedékkérők és hontalanok védelmére és helyzetére vonatkozó döntések során az érintettek szempontjai és szükségletei álljanak a középpontban, ezért az érintetteket be kell vonni az irányelvek és programok kidolgozásának folyamatába.
Annak érdekében, hogy az érintettek ténylegesen beleszólhassanak a tervezési, monitoring és értékelő folyamatokba, és a megoldások megvalósításánál valóban figyelembe vegyék szempontjaikat és szükségleteiket, az UNHCR kidolgozta az Életkor, társadalmi nem és sokszínűség szempontjainak fokozott figyelembevételét célzó (AGD = Age, Gender and Diversity) stratégiáját, azon belül pedig az érintettek részvételével zajló rendszeres felmérések módszertanát.
A több szervezet képviselőiből álló „multifunkcionális” csoportok minden évben ellátogatnak a menekülttáborokba, befogadó állomásokra, fogva tartó létesítményekbe és magánotthonokba, ahol személyes találkozók és életkor, nem, kulturális háttér vagy jogi státusz szerint összeállított fókuszcsoportok keretében elbeszélgetnek a menekültekkel, menedékkérőkkel és más védelmi státuszt élvező érintettekkel. A találkozókon az interjúalanyok szükségleteikről és problémáikról beszélnek, és konkrét megoldásokkal kapcsolatban is tehetnek javaslatot. Az interjúk segítségével a csoport átfogó képet kap az érintettek helyzetéről és problémáiról, valamint az aktuális trendekről.
A multifunkcionális csoportokban az adott ország hatóságai, az UNHCR, civil szervezetek és néha az ENSZ más szervezetei képviseltetik magukat. A csoport férfi és nő tagjai különböző szakmai háttérrel rendelkeznek, hogy az összegyűjtött információkat több szemszögből is elemezhessék. Az elemzések eredményét és az ezek alapján kidolgozott javaslatokat részletes országjelentésekben, valamint „Menekültlét” című regionális összegző jelentéseiben adja közre a szervezet.
2005 óta az UNHCR közép-európai irodái éves rendszerességgel több tucat helyen bonyolítottak az érintettek részvételével zajló felméréseket a régió országaiban. Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 2005 óta alkalmazza a Főbiztosság az AGD felmérések módszerét, míg Bulgáriában és Romániában 2007-ben, a Cseh Köztársaságban pedig 2008-ban került sor először a felmérésre.
A tapasztalatok szerint az érintettek részvételével zajló felmérések valóban lehetővé teszik a szükségletek, hiányosságok és legjobb gyakorlatok feltérképezését, ezen keresztül pedig a nemzeti menekültügyi rendszerek és integrációs politikák fejlesztését. A program során számos olyan problémára derült fény, amelyek az AGD felmérés alkalmazása nélkül nem kerültek volna felszínre. Ezek közé tartozik a tolmácsszolgáltatások nem kielégítő színvonala, a játszóterek és a gyermekek számára nyújtott taneszközök hiánya, a muszlimok táplálkozási szokásainak figyelmen kívül hagyása a Ramadán idején, és számos egyéb „apróság”, amelyek megnehezítik a mindennapi életet, pedig megoldásuk nem igényelne jelentős ráfordítást.
Az AGD-módszertan fő újítása az, hogy lehetővé teszi az érintettek véleményének és szükségleteinek szisztematikus figyelembevételét a nemzeti hatóságok, civil szervezetek és a Menekültügyi Főbiztosság programjainak kidolgozása során.
A módszer alkalmazása minden érintett országában látványos eredményeket produkált. Azon túl, hogy a nemzeti költségvetési programok és az Európai Menekültügyi Alap több pénzt szántak a fejlesztésre, e források felhasználása a korábbinál célzottabb módon történt, ami jelentős előrelépést tett lehetővé. A nyolc nyelven elérhető nemzeti és regionális AGD-jelentéseket ma már számos érintett szervezet használja munkája során, de ezek a dokumentumok megjelennek a médiában és egyetemi tananyagokban is.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren
