GENF – A világszerte menekültként élő 14,8 millió iskoláskorú gyerek több mint fele semmilyen formális oktatásban nem részesül, ami súlyosan hátrányos helyzetbe sodorhatja őket a további életükben, és a globális fejlesztési célok elérését is veszélyezteti – áll az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete friss jelentésében.
A 2023. évi UNHCR Refugee Education Report (UNHCR Jelentés a Menekültek Oktatásáról) több mint 70 menekült-befogadó ország adatait foglalja össze, miáltal az eddigi legtisztább képest adja arról, milyen helyzetben van a menekültek oktatása világszerte. Mindenekelőtt rámutat, hogy 2022 végére közel 50 százalékkal ugrott meg az iskoláskorú menekültek száma az egy évvel korábbi 10 millió főhöz képest – elsősorban az Ukrajna elleni megszálló háború következtében. S becslések szerint az érintettek 51 százaléka, több mint 7 millió gyerek, nem vesz részt semmilyen iskolai oktatásban.
A menekült gyerekek és fiatalok beiskolázottsági aránya drámain eltérő az oktatás különböző szintjein az adatokat szolgáltató országokban. Míg az általános iskola előtti időszakban a menekült gyerekek 38 százaléka jár valamilyen intézménybe, általános iskolába pedig a 65 százalékuk, a középiskolai oktatásig már csupán a 41 százalékuk jut el, a felsőoktatásba pedig mindössze 6 százalék. A legalacsonyabb jövedelmű országokat leszámítva mindenütt jókora szakadék tátong a menekültek és a helyi lakosság gyermekeinek a beiskolázottsági számai között – a menekült gyerekek és fiatalok közül összehasonlíthatatlanul kevesebben járnak valamilyen oktatási intézménybe, ami híven mutatja, hogyan fosztja meg őket már most a későbbi érvényesülési esélyeiktől az, hogy megfosztják őket az iskolába járás lehetőségétől.
„Minél magasabbra tekintünk az oktatási létrafokokon, annál meredekebben zuhannak a számok, egyértelműen mutatva, mennyire korlátozottak a közép- és felsőoktatásba való bejutás esélyei” – fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a jelentéshez írt előszavában. – „Mindaddig, amíg nem javul ugrásszerűen a beiskolázottsági helyzetük, a menekült gyerekeket gyakorlatilag „az út szélén” hagyják. Ez nem fogja segíteni sem a foglalkoztatási, sem az egészségügyi, sem az esélyegyenlőségi, sem pedig a szegénység felszámolását érintő, sem más fejlesztési célok elérését.”
„Nem várhatjuk el a lehetőségeik határaihoz ért, szűkös erőforrásokkal rendelkező országoktól, hogy egyedül birkózzanak ezzel a feladattal.”
– Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa
Tény, hogy az otthonukból erőszakkal elüldözött gyerekek oktatásának a költségei aránytalanul nagy mértékben sújtják a legszegényebb országokat. A menekültek 20 százaléka ugyanis a világ 46 legszegényebb országában él, és több mint háromnegyedük talált biztonságra alacsony vagy közepes jövedelmű országokban.
„Mindenkit egyformán befogadó oktatási rendszerekre van szükség, olyanokra, amelyek ugyanolyan hozzáférést és ugyanolyan jogokat biztosítanak a menekülteknek, mint a helyi lakosoknak” – fűzte hozzá Filippo Grandi. – „Azoknak a befogadó országoknak, amelyek ebben a szellemben működtetik az oktatási rendszerüket, a globális és a regionális pénzügyi intézmények, a magas jövedelmű országok és az üzleti szféra kiszámítható, több évre előre tervezhető támogatására van szükségük. Nem várhatjuk el a lehetőségeik határaihoz ért, szűkös erőforrásokkal rendelkező országoktól, hogy egyedül birkózzanak ezzel a feladattal.”
Az idei jelentés címe: Unlocking Potential: The Right to Education and Opportunity (Esély a kibontakozásra: Az oktatáshoz és az érvényesüléshez való jog). A dokumentum nem csupán arra világít rá, hogy milyen hatalmas kihívásokkal néznek szembe a menekültek az oktatás terén, hanem arra is, hogy mekkora potenciál rejlik az iskoláskorú menekült gyerekekben, amely csak akkor bontakozhat ki, ha biztosított a részvételük az oktatásban.
A jelentés példaként olyan afganisztáni, iraki és dél-szudáni menekült diákokat is bemutat, akiknek sikerült leküzdeni az akadályokat, megragadni a lehetőségeket és kitűnni a teljesítményükkel és részletekbe menően áttekinti a latin-amerikai és az Ukrajnából érkezett iskoláskorú menekültek oktatási helyzetét is. Ezen felül javaslatokat tesz a donor intézmények, a civil és más partner szervezetek, valamint a menekült-befogadó országok felé, milyen fontos lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy támogassák, a menekültek tanulását.
Vannak pozitív fejlemények is a világban. Ha a jelentéshez adatot szolgáltató országok összességét tekintjük, ilyen például a szinte teljes nemek közötti egyenlőség a menekült diákok körében az oktatáshoz való hozzáférést illetően (általános iskolába a fiúk 63 százaléka és a lányok 61 százaléka jár, míg középiskolába a fiúk 36 és a lányok 35 százaléka). Ez persze nem jelenti azt – miként az adatok is híven mutatják –, hogy egyes országokban ne lenne továbbra is jókora szakadék a két nem között. Ugyanakkor az egyes országok vizsgaeredményeit közelebbről megnézve az is kitűnik, hogy a menekült diákok kitűnően képesek teljesíteni, ha megkapják az esélyt a minőségi oktatásra.
Ha a menekültekről megfeledkeznek, elérhetetlenné válik az ENSZ-nek az fenntartható fejlődési célkitűzése, hogy mindenki számára biztosítsák az igazságos és méltányos minőségi oktatást, ezzel szemben, ha az iskoláskorú menekülteknek megadják az esélyt a tanulásra, képesek előre jutni, amiből ők maguk, a befogadó országok és hosszú távon az anyaországok is profitálnak.
Ahogyan Monica Malith, a Kenyában a Nairobi Egyetemen jogot hallgató dél-szudáni menekült fogalmaz a jelentésben: „Ha az oktatás révén megkapjuk a lehetőséget, akkor kitörhetünk a megpróbáltatások ördögi köréből, és elkezdhetjük építeni az utat egy reménytelibb jövő felé”.
A jelentés teljes szövegét itt találja.
További információért a jelentésről, kérjük, keresse:
További informáciőért az UNHCR oktatás terén kifejtett tevékenységéről, kérkük, keresse:
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren