Az elmúlt három hétben több mint 3,1 millió menekült kényszerült elhagyni Ukrajnát, és több millióan kényszerültek Ukrajnán belül elhagyni az otthonukat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR arra figyelmeztet, hogy az otthonukból elüldözöttek humanitárius szükségletei exponenciálisan emelkednek.
Azokon kívül, akik kényszerűen elhagyták az otthonukat, további mintegy 13 millió ember életét forgatta fel a háború az országon belül. Ezek az emberek is humanitárius segítségre és támogatásra szorulnak.
Rengetegen ragadtak olyan területen, ahol a konfliktus egyre nagyobb méreteket ölt, és az alapvető emberi szükségletek kielégítésére sincs lehetőség. Hiány van élelemből, ivóvízből és gyógyszerből.
Az ilyen térségekből érkező humanitárius riportok rémísztőek. Továbbra is a civil lakosság és infrastruktúra védelmére, a nemzetközi törvények betartására szólítunk fel. A környező országokat pedig arra kérjük, hogy továbbra is tartsák nyitva a határaikat azok elől, akik Ukrajnán kívül keresnek biztonságot és menedéket.
Ahogy az UNHCR a kezdetektől figyelmeztetett, amennyiben a szituáció romlik, úgy a belső menekültek száma, a menekültek számának növekedési üteme, valamint a helyzet következtében felmerülő humanitárius szükségletek is nőni fognak.
Ukrajnán belül:
A humanitárius helyzet Mariupolban, Szumiban és a hasonló szituációban lévő városokban rendkívül súlyos. A lakosok kritikus, és potenciálisan halálos élelem-, víz- és gyógyszerhiánnyal küzdenek. Az UNHCR élénk figyelemmel kísér minden biztonságos átjáróval kapcsolatos tárgyalást, és a humanitárius szállítmányai készenlétben állnak. Amint a körülmények lehetővé teszik, életmentő szállítmányt küldünk Szumiba.
Odesszában a hatóságok élelmiszer- és gyógyszersegélyért folyamodtak, hogy a mintegy 450,000 ember igényeit kielégíthessék. Március 17-e óta állandó segélypont üzemel a város pályaudvarán, ahol a Mikolajiv felől nyugatra tartó, naponta mintegy 6-800 menekült jogi- és szociális tanácsadást kaphat.
Kelet-Ukrajnában a humanitárius szükséglegek még sürgetőbbek. Donyeck tartomány különböző járásaiban több mint 200,000 ember nem jut ivóvízhez, míg a Luhanszk tartomány folyamatos bombázása néhány járásban az épületek 80 százalékát elpusztította, mintegy 97,800 családot hagyva elektromosság nélkül.
A civilek és a civil infrastruktúra célzott támadása, és a biztonságos átjárók hiánya ezrek életét veszélyeztető, folyamatosan növekvő humanitárius kockázatokat jelentenek. A különösen sebezhető emberek – nők, gyermekek, fogyatékkal élők, súlyos betegek, öregek és különböző kisebbségekhez tartozók – eközben egyre több olyan akadályba ütköznek, amelyek meggátolják, hogy létfontosságú szolgáltatásokhoz – közlekedéshez, élelemhez, ivóvízhez, gyógyszerekhez vagy éppen sürgős orvosi ellátáshoz – juthassanak hozzá.
Az ukrán helyzet válságkezelésének részeként, és a helyi hatóságokkal és egyéb humanitárius szervezetekkel szoros együttműködésben továbbra is támogatjuk a befogadóközpontok létrehozását, alapvető cikkek célbajuttatását és szükségmenhelyek felállítását, és megerősítjük a támogatásunkat a határátkelőhelyek Ukrajnához tartozó részén. Az alapvető, humanitárius védelmi szolgáltatásaink továbbra is elsődleges fontosságúak, miközben a leginkább sebezhetőek számára továbbra is jogsegélyt, lelki támogatást és további segítségnyújtást teszünk hozzáférhetővé.
Az UNHCR elindít egy nagy volumenű, többfunkciós készpénzalapú segélyprogramot azok számára, akik az Ukrajnán belül vannak, de az otthonuk és az ingóságaik hátrahagyására kényszerültek. Ez segítséget nyújt számukra abban, hogy az alapvető szükségleteikről, élelemről, szállásról és higiéniai cikkekről gondoskodhassanak. A készpénzalapú segítség lehetővé teszi, hogy az emberek maguk számára priorizáljanak, a saját igényeik szerint hozzanak döntéseket, és a helyi beszállítókat segítsék. Az UNHCR Március 17-én indította az első ilyen programot Lvivben, ami aztán folyamatosan más területekkel és városokkal fog bővülni.
Ukrajnán kívül
Az UNHCR munkatársai rendszereken ellenőrzik és értékelik a helyzetet a fő határátkelőhelyeken, a különböző tranzitállomásokon, befogadóközpontokban, és minden olyan helyen, ahol jelentős számú menekült összegyűlik vagy megfordul. Értékeljük a humanitárius kockázatokat, és támogatjuk a hatóságokat abban, hogy kezeljék azokat.
Minthogy a menekültek mintegy 90 százaléka nő és gyerek, az UNHCR és a társügynökségek az emberkereskedelem és kizsákmányolás kiemelten magas veszélyére figyelmeztetnek. Ez tekintetbe véve az UNHCR és partnerei kulcsfontosságú információkkal és célzott üzenetekkel látják el a menekülteket, hogy felhívják a figyelmüket a fennálló kockázatokra és veszélyekre.
Az adott területen jártas szakembereket (Protection from Sexual Exploitation and Abuse – PSEA – koordinátorokat, nő- és gyermekvédelmi szakértőket), vontunk be Lengyelországban, Moldovában, Magyarországon és Romániában, hogy a partnereinkkel és a hatóságokkal együttműködve megfelelő és koherens rendszereket hozzanak létre a felmerülő veszélyek kiszűrésére és elhárítására.
Az ukrán vészhelyzetre reagálva az UNHCR és az UNICEF közösen hoznak létre „Kék Pontokat” hat országban (Csehországban, Magyarországon, Moldovában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában). A hálózathoz a szituáció alakulása és a felmerülő igények függvényében további országok is csatlakozhatnak.
A Kék Pontok olyan biztonságos helyszínek, amelyek a kormány és a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat kiegészítve további biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak gyermekek, családok, és különleges igénnyel élők számára.
A Kék Pontok célja, hogy javítsa és sztenderdizálja a különböző partnerek által nyújtott szolgáltatások színvonalát, és egy felismerhető név alatt kiszámítható minőséget biztosítson. A Kék Pontok a menekültválságok kezelésének fontos elemeivé váltak. Egyszerre szolgálnak a befogadás és az együttműködés jó példáiként, ahol minden szolgáltatót szívesen látnak, amennyiben az általa nyújtott szolgátatsáok színvonala megfelel az elvárt humanitárius védelmi sztenderdeknek.
Megosztás Facebookon Megosztás Twitteren